Spanyolország 79 katonai modernizációs programot nyújt be a NATO felülvizsgálatára

Dániel Szabó

Spanyolország 79 katonai modernizációs programot nyújt be a NATO felülvizsgálatára

A programok a harcjárművektől a radarműholdakig mindent tartalmaznak, bár továbbra is nézeteltérések vannak a GDP szükséges százalékos arányát illetően.

A madridi NATO-val folytatott kétoldalú találkozó, amelyet „3. lépésként” ismernek, Spanyolország katonai képességeinek helyzetét teszi majd az asztalra. A védelem január végén mutatja be a NATO képviselőinek a vezérkari főnök képességcélját, a létszámbővítést és a jelenleg kidolgozás alatt álló 79 programot.

Ezek a programok szárazföldi, haditengerészeti, repülési, kiber- és információs rendszereket fednek le. Ezek 31 speciális modernizációs tervet foglalnak magukban, a lánctalpas harcjárművektől az F-100-as fregattokon át az elektronikus hadviselési rendszerekig és a többcélú helikopterekig.

A 2024 áprilisában jóváhagyott Biztonsági és Védelmi Ipari és Technológiai Terv idén további 10 741 millió eurót mozgósított, ez az összeg a Margarita Robles által vezetett osztály forrásai szerint maradéktalanul megvalósult.

Összeütközés a GDP százalékában

Ez a ragadós pont. Spanyolország a hágai csúcson ígéretet tett arra, hogy a GDP 2 százalékát fordítja a védelemre, szemben a többi szövetséges 5 százalékával. Pedro Sánchez kormánya fenntartja, hogy a GDP 2,1%-ával képes teljesíteni az elfogadott képességkövetelményeket. A NATO ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy legalább 3,5%-ra van szükség.

A beruházás a nemzeti stratégiai autonómiát és a védelmi ipari bázist is erősíti, a spanyol cégek magas részvételével a programokban. A tervek között szerepel a tudásátadás és a külföldi függőségek csökkentése.

Megerősített nemzetközi jelenlét

A Miniszterek Tanácsa december 23-i jóváhagyása szerint Spanyolország operatív szinten mintegy 4000 katonát és polgárőrt vonultat fel 15 országban 2025-ben. Grönlandon azonban egyelőre nincs spanyol katonai jelenlét.

A legjelentősebb részvétel a NATO keleti szárnyán összpontosul, csapatok Lettországban, Szlovákiában és Romániában. Jelenléte van a „Persistent Effort” műveletben is, amely az állandó haditengerészeti csoportokon kívül a légirendészeti és a légtérvédelmi missziókat egyesíti.

A végrehajtó hatalom nagyon pozitívnak minősíti a 2025-ös egyenleget, és biztosítja, hogy a katonai beruházások itt maradnak.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.