Áprilisban Németországban és Spanyolországban is nőtt az infláció, aminek hátterében elsősorban a globális geopolitikai feszültségek miatti magasabb energiaköltségek álltak, így az eurózóna árnövekedése az Európai Központi Bank 2%-os célja felett maradt.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a németországi árak 2,9%-kal emelkedtek áprilisban az előző év azonos hónapjához képest. Ez a legmagasabb inflációs ráta Európa legnagyobb gazdaságában 2024 januárja óta.
Az EU-harmonizált fogyasztói árindex Németországban 2026 áprilisában havi 0,5%-kal nőtt a márciusi 1,2%-os emelkedést követően.
A fogyasztói árakat nagyrészt az energiaköltségek növelték, amelyek éves szinten több mint 10%-kal ugrottak meg, főként a jelenleg is zajló közel-keleti konfliktus és a globális energiapiacok zavarai miatt, beleértve a Hormuzi-szoros amerikai-izraeli sztrájkokat követő bezárása utáni zavarokat is.
A nem EU-harmonizált adatok szerint az élelmiszerek inflációja is 0,9%-ról 1,2%-ra, míg a szolgáltatások inflációja 3,2%-ról 2,8%-ra mérséklődött. Az élelmiszert és energiát nem tartalmazó maginflációs ráta 2,3%-ra csökkent, ami 2021 júniusa óta a legalacsonyabb szint.
A spanyol nemzeti statisztikai intézet (INE) egy külön jelentésben közölte, hogy az EU-harmonizált éves spanyolországi inflációs ráta – az Európai Központi Bank által az eurózónák közötti összehasonlításhoz használt adat – 2026 áprilisában 3,5%-ra gyorsult, ami 2024 júniusa óta a legmagasabb, az előző havi 3,4%-ról.
A havi infláció a márciusi 1,7%-os emelkedést követően 0,7%-kal haladta meg a várakozásokat.
Korábban, március végén a spanyol kormány jóváhagyott egy 80 intézkedésből álló csomagot az emelkedő energiaárak kezelésére, beleértve az üzemanyagok áfa csökkentését.
Az EU-n kívüli harmonizált adatok azt mutatták, hogy a villamosenergia-árak csökkentek, részben tükrözve az iráni háború hatásainak enyhítésére irányuló kormányzati intézkedéseket, de a személyi járművek üzemanyag- és kenőanyagárai tovább emelkedtek.
A két ország inflációs adatai a növekvő aggodalmak közepette származnak, miszerint a közel-keleti válság az eurózóna inflációját megemelkedett pályára állítja, ami arra kényszerítheti az Európai Központi Bankot, hogy tovább emelje az irányadó kamatokat az árnövekedés megfékezése érdekében.
Az EKB-nak csütörtökön kell döntenie a kamatláb jövőbeli irányáról Frankfurtban.
Csütörtökön esedékes Franciaország és Olaszország adatai, a 21 tagú eurózónára vonatkozó adatok mellett, amelyek várhatóan 3 százalékos inflációt mutatnak, ami meghaladja az EKB 2 százalékos célját, és ez a legmagasabb szint 2023 óta.
