Az Európa mozgásban Európa-szerte lebontja a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat.
Az egyetemi diplomák állítólag előnyhöz juttatják a végzetteket a munkaerőpiacon. De az egyre versenyképesebb gazdaságban ez gyakran távolról sem garantált.
Európában az alapképzési vagy mesterképzési diploma megszerzése nagymértékben attól függ, hogy hol élsz.
Az Eurostat foglalkoztatási adatainak elemzése szerint a diplomások munkanélkülisége Közép- és Kelet-Európa nagy részén a nullához közelít.
Romániában, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában a 25 és 54 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevesebb mint 1,5%-a munkanélküli.
De a dolgok nagyon eltérőek olyan helyeken, mint Észak-Macedónia, Törökország és Bosznia-Hercegovina, ahol a diplomások munkanélkülisége 7% körüli. Az EU-n belül Görögországban a legmagasabb az arány, nagyjából 6%.
A frissen végzettek nem járnak sokkal jobban Franciaországban (4,7%) és Spanyolországban (5,7%) sem, ahol a munkanélküliség jóval meghaladja a 3,6%-os uniós átlagot, míg Olaszországban és Németországban egyaránt 3% körül mozog.
Mekkora a munkanélküliségi ráta az EU-ban?
Bár Spanyolország az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta az EU-ban, a 25 és 54 év közöttiek körében több mint 9 százalék.
Ez még magasabb, mint a nem tagországokban, például Szerbiában (8,7%) és Törökországban (7,5%), míg az EU-átlag ebben a korcsoportban 5,4%, Olaszországban (6,6%) és Franciaországban (6,1%) is e felett van.
A spektrum másik végén Csehország (2,4%), Málta (2,5%), Lengyelország (2,7%) és Hollandia (2,9%) 3% alatt tartja a munkanélküliséget, miközben Németország sem marad el túlságosan 4% alatt.
Hány európai fiatal teljesen inaktív?
Több mint minden tizedik 15–29 éves uniós polgár NEET-fiatal, vagyis nem vesz részt oktatásban, nem dolgozik vagy nem vesz részt képzésben.
Ismét jelentős különbségek vannak Európa-szerte, a holland 5%-tól a romániai 19%-ig terjednek.
10 tagállamban számoltak be a 11%-os uniós átlag feletti arányokról. Romániát leszámítva Olaszországban, Bulgáriában és Görögországban regisztrálták a legmagasabb arányt, ahol a fiatalok több mint 13%-a rekedt karrier- vagy oktatási bizonytalanságban.
Pozitívum, hogy az elmúlt évtizedben a blokk átlaga több mint 4%-kal csökkent, a legnagyobb NEET-csökkenés Olaszországban (-12 százalékpont) és Görögországban (-10 százalékpont) történt, míg az inaktív fiatalok számának enyhe növekedéséről számolt be német nyelvű országok egy csoportja, nevezetesen Németország (+1,0 százalékpont), Luxemburg (+1,2 százalékpont) és Ausztria (+1,2 százalékpont).
Az éles földrajzi különbségeken kívül a NEET-fiataloknak nincs erős egységes szociodemográfiai profilja; az arányok hasonlóak a férfiak és a nők között, a fiatal nők valamivel nagyobb valószínűséggel inaktívak (12% vs 10%).
A kép meglehetősen egységes a külvárosokban, városokban és vidéki területeken is, a vidéki lakosok (12%) kisebb valószínűséggel NEET-korúak.
