Kilenc EU-ország lázad fel az EU vállalati autókra és kisteherautókra vonatkozó zöld céljai ellen

Dániel Szabó

Miközben magát a flotta-dekarbonizációt nem ellenzik, a tagállamok azzal érvelnek, hogy Brüsszelnek ellen kellene állnia a szabályozási tendenciának, és ehelyett több ösztönzőt kellene kialakítania a nagyvállalatok számára, hogy nulla vagy alacsony károsanyag-kibocsátású autókba és kisteherautókba fektessenek be.

Kilenc európai főváros egyesítette erőit, hogy ellenezze az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a nagy vállalati járműflották elektromos járművekre kellene váltaniuk – derül ki az 2022 Plusz egyik dokumentumából.

A Lengyelország által vezetett, Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Magyarországot, Olaszországot, Lettországot, Szlovákiát és Romániát tömörítő koalíció összehangolt kihívást indított a Bizottság törvényjavaslata ellen, amely a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vagy 50 millió eurónál nagyobb forgalmú vállalatokat személygépkocsi- és kisteherautók flottájának szén-dioxid-mentesítésére kényszerítené.

A témát az EU közlekedési minisztereinek hétfői luxembourgi találkozóján vitatják meg.

A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ra a nagyvállalatok flottáira két külön kötelező kvóta vonatkozzanak: az összes újonnan vásárolt jármű nagyjából 69 százaléka legyen plug-in hibrid, és körülbelül 45 százaléka akkumulátoros elektromos vagy hidrogénüzemű autó. A pontos célok tagállamonként változnának.

A kilenc uniós kormány elismeri, hogy a vállalati flották nagy szerepet játszhatnak a tisztább járművekre való átállás felgyorsításában és Európa függőségének csökkentésében az importált olajtól, amely a blokk importjának csaknem 60 százalékát adja, de azzal is érvelnek, hogy a kötelező kvóták alááshatják a versenyképességet és további terheket róhatnak a vállalkozásokra.

Ennek alapján arra szólítják fel a blokkot, hogy a szabályozás helyett alkalmazzon ösztönzőket.

„Elsőbbséget kell adni az iránymutatásokon, a legjobb gyakorlatok cseréjén, a célzott ösztönzőkön és a technikai támogatáson alapuló, lehetővé tevő uniós keretnek, nem pedig a javasolt rendeletnek” – írják.

A Transport & Environment (T&E) kampánycsoport legutóbbi elemzése azt állítja, hogy az EU 27 országából 18-ban az elektromos és a fosszilis tüzelőanyaggal működő autók közötti adókülönbség nem elegendő a magasabb elektromos járművek árának ellensúlyozására.

Stef Cornelis, a T&E flotta- és fuvarozási igazgatója elmondta, hogy az EU legnagyobb autópiacai – Németország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország – nem tudják ösztönözni a vállalatokat az elektromosságra.

„Az EU flottára vonatkozó szabályozása a katalizátor, amelyre szükség van ennek a tehetetlenségnek a megtöréséhez. Az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek nagyobb ambíciót kellene belevinnie a Bizottság javaslatába annak biztosítására, hogy Európa gyorsan csökkenthesse az olajimportot” – mondta Cornelis.

A T&E megjegyezte, hogy a vállalati vállalkozásokhoz kapcsolódó személygépkocsik és kisteherautók adják az új autók regisztrációjának 59 százalékát, és az elfogyasztott olajimport 78 százalékát.

A kilenc kormány másik komoly aggálya az uniós országok egyenlőtlen felkészültsége. Rámutatnak arra, hogy Európa-szerte jelentős különbségek vannak a töltési infrastruktúra, a lízingpiacok, az adórendszerek, a hálózati kapacitás és az adminisztratív keretek között, és azzal érvelnek, hogy egy mindenki számára megfelelő cél megsínyli azokat az országokat, ahol a villamosítást támogató ökoszisztéma továbbra is fejletlen.

„A bizottsági iránymutatások elkészítése a legjobb gyakorlatok strukturált cseréjével kombinálva lehetővé teheti a tagállamok számára, hogy a végrehajtásukat sajátos körülményeikhez igazítsák” – áll a dokumentumban.

A járulékos károk elkerülése

Bár a Bizottság javaslata formálisan a nagyvállalatokat célozza meg, a kilenc kormány azzal érvel, hogy a teher a lízing- és a bérleti piacokon keresztül húzódhat, mivel sok kisvállalkozás a lízingre támaszkodik, nem pedig a közvetlen járművásárlásra. Szerintük a lízingcégekre rótt flottakötelezettségeket hatékonyan a kkv-kra is ki lehetne róni.

„A lízingcégek célokkal való lefedése, ügyfeleik bizonyos csoportjaira vonatkozó kivételek nélkül, a gyakorlatban ahhoz vezetne, hogy a kkv-k ezeknek a céloknak legyenek kitéve” – ​​áll a dokumentumban, megjegyzi, hogy a kkv-k által beszerzett autók mintegy 80 százaléka nem vásárolt jármű.

Az ellentmondó fővárosok emellett ragaszkodnak ahhoz, hogy a kritikus infrastruktúrához, a katasztrófaelhárításhoz és a lakossági felkészültséghez kapcsolódó speciális célú járművek és flották nagyobb rugalmasságot igényelnek, mint amennyit a Bizottság javaslata jelenleg biztosít.

Érvelésük szerint a műveleti készenlét nem válhat járulékos károkká az éghajlati célok elérésében.

„A vállalati flották környezetbarátabbá tételét az Unió tágabb céljaival, az ellenálló képességgel, a veszélyhelyzetekre való felkészüléssel és a gazdasági biztonsággal összhangban kell törekedni, különös tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre” – áll a dokumentumban.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.