Az Európa legnagyobb közös védelmi projektjeként tervezett FCAS-t felhagyták, miután a francia és német vállalatok az ismételt politikai beavatkozás ellenére sem tudtak megoldani az évek óta tartó vitákat.
Több hónapig tartó tárgyalások és ismételt késések után Németország és Franciaország hétfőn befejezte együttműködését a Future Combat Air System (FCAS) kapcsán.
Az Élysée-palota szerint „a német hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem lehet további nyomást gyakorolni az érintett cégekre”.
A döntés véget vet az új generációs európai vadászrepülőgép kifejlesztésére irányuló több éves erőfeszítésnek.
Az FCAS-t széles körben a valaha végrehajtott legambiciózusabb védelmi projektnek tartották Európában. Emmanuel Macron francia elnök, majd Angela Merkel német kancellár 2017-ben indította útjára Párizsban, és a következő évtizedekre az európai légierő gerincét kívánta alkotni.
A program középpontjában a „Next Generation Weapon System” (NGWS) néven ismert vadászgép állt, amelyet pilóta nélküli drónok melletti működésre terveztek, és egy digitális harci felhőn keresztül kapcsolták össze. A repülőgép várhatóan ötvözi majd a lopakodó technológiát, az elektronikus hadviselési képességeket és a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszereket.
Ellentétben a meglévő vadászgépekkel, mint például az Eurofighter Typhoon és a Dassault Rafale, az FCAS-t olyan hálózatba kötött rendszernek tervezték, amely egyetlen harctéri architektúrába integrálja a repülőgépeket, a drónokat és az érzékelőket. A program költségét legutóbb 80-100 milliárd euróra becsülték.
Miért bukott meg az FCAS projekt?
A projekt összeomlásának fő oka az Airbus és a Dassault védelmi társaságok közötti egyre elkeseredettebb vita volt. Még márciusban a német és a francia vezetők utolsó kísérletet tettek a két fél közötti kompromisszum megteremtésére.
Az eredeti tervek szerint a Dassault, a Mirage és Rafale vadászrepülőgépek mögött álló francia gyártó maga irányította a repülőgép fejlesztését. A kísérő drónokért az Airbus, a francia-német repülőgépipari csoport, amelyben Franciaország és Németország is körülbelül 10%-os részesedéssel rendelkezik. Spanyolország kisebbségi részesedéssel is rendelkezik a cégben.
A munkamegosztás az egyes vállalatok szakértelmét kívánta tükrözni. Ám hamarosan nézeteltérések alakultak ki a program ellenőrzése, az érzékeny technológiához való hozzáférés és a projekt során kifejlesztett szellemi tulajdon tulajdonjogát illetően. A német közszolgálati televízió, a ZDF szerint Éric Trappier, a Dassault vezérigazgatója vonakodott érzékeny adatokat és szabadalmakat megosztani az Airbusszal.
A hírek szerint a cégek a jövőbeni bevételek elosztása és a program irányítása miatt is összetűzésbe kerültek. Különösen vitatott kérdés volt, hogy végül ki vezeti a projektet. A Dassault fenntartotta, hogy a vadászrepülőgép fővállalkozójaként ennek kell a felelősnek lennie. Az Airbus azonban ellenállt az általa alárendelt szerepnek.
A Dassault azzal védte álláspontját, hogy rendelkezik a harci repülőgépek „A-tól Z-ig” kifejlesztéséhez szükséges szakértelemmel. Az Airbus a maga részéről ragaszkodott ahhoz, hogy az FCAS méretű projektje kiegyensúlyozottabb partnerséget igényel.
Az évek óta tartó tárgyalások és az ismételt politikai beavatkozások ellenére a két félnek soha nem sikerült áthidalnia ezeket a nézeteltéréseket.
A két fél megosztotta a repülőgép katonai követelményeit is. Franciaország olyan vadászgépet szeretett volna, amely képes nukleáris fegyverek szállítására és repülőgép-hordozókról működni, tükrözve fegyveres erői igényeit. Németország ezzel szemben nem látta szükségét egyik képességre sem.
A vita 2026 elején újra felszínre került, amikor az Airbus vezérigazgatója, Guillaume Faury javasolta a repülőgép két különálló változatának kifejlesztését, hogy megfeleljenek az eltérő követelményeknek. A nézeteltérés megoldása helyett úgy tűnt, hogy a javaslat elmélyíti a partnerek közötti feszültséget.
Március elején a Dassault azzal vádolta az Airbust, hogy aláásta a programot. „Az Airbus már nem akar együtt dolgozni a Dassault-val” – mondta Éric Trappier, a Dassault vezérigazgatója a Le Monde című francia lapnak márciusban.
A Combat Air Cloud továbbfejlesztése
Maga a vadászgép nem fog előre haladni, de a szélesebb körű program egyes részei várhatóan fennmaradnak. Kormányzati források szerint folytatódik a munka az úgynevezett harci felhőn, egy olyan hálózaton, amely a drónok, szenzorok és mesterséges intelligencia rendszerek összekapcsolására, valamint a harctéri adatok valós idejű feldolgozására hivatott.
Az Airbus várhatóan alternatív együttműködési lehetőségeket keres. Iparági források a svéd Saab AB védelmi vállalatot és a brit-japán-olasz vadászgép-programot jelölték meg az együttműködés lehetséges útjaiként. Eközben a Dassaulttól széles körben azt várják, hogy önállóan folytatja a munkát a Rafale utódján.
Az FCAS összeomlása rávilágít a nagy katonai beszerzési projektek nemzeti és ipari érdekeken átívelő összehangolásának nehézségeire, annak ellenére, hogy Berlin és Párizs ismételten támogatják a politikai támogatást.
A figyelem most valószínűleg a közös védelmi projektek szűkebb körére terelődik. A következő, júliusban Németországban tartandó francia-német miniszteri tanácson a két kormány várhatóan közös munkatervet dolgoz ki, amely azokra a projektekre összpontosít, amelyeket mindkét fél megvalósíthatónak és stratégiailag érdemesnek tart.
