Vasárnap este lejárt a kormány lemondási határideje, de Sulyok azt mondta, megvárja a Velencei Bizottság véleményét, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyet az alkotmánynak megfelelően kell kezelni.
Sulyok Tamás nem lép vissza Magyarország köztársasági elnöki posztjáról. Sulyok egy Facebook-videóban azt mondta, hogy szeretne továbbra is együttműködni a kormánnyal, és támogatni fogja az uniós források felszabadításához szükséges jogszabályokat.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-bejegyzéssel reagált:
„Sulyok Tamás soha nem állt ki az elesettek, a támadások, a jogállamiság védelmében, a gyermeknapon is csak a 6,3 millió forintos havi fizetését védi, ahelyett, hogy bocsánatot kérne.”
A miniszterelnök május 31-re tűzte ki az államfő és több vezető köztisztviselő, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök és Nagy Bálint Gábor legfőbb ügyész lemondásának határidejét.
Magyar vasárnap délután Facebook-bejegyzésben emlékeztette követőit a közeledő határidőre, és bejelentette, hogy hétfőn reggel 8 órakor az igazságügyi miniszterrel együtt felkeresik az elnököt.
Magyar korábban Orbán Viktor „bábelnökeként” jellemezte Sulyokot, azzal érvelve, hogy Orbán olyan államfőt akart, akinek elsődleges hűsége a Fideszhez, míg az alkotmányosság és a nemzeti összetartozás védelme a második.
Sulyok vasárnap megismételte, hogy nem mond le, és közölte, hogy a Velencei Bizottsághoz fordult, ügyét az alkotmány szerint kell kezelni.
Magyarország alkotmányos berendezkedése szerint a köztársasági elnököt a parlament választja, és nagyrészt ceremoniális jogkörrel rendelkezik, bár a hivatal a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatában is szerepet játszik. A Fidesz alkotmányos többséggel megválasztott köztársasági elnököket – a plágiumbotrány után lemondott Schmitt Pált, Áder Jánost, a vitatott kegyelmi ügy miatt lemondott Novák Katalint és Sulyok Tamást – mind Orbán Viktor kormányainak hűséges támogatójaként tartják számon.
