A tőkéhez való hozzáférés, a kockázatvállalás és a globális vállalatok felépítése központi téma volt Athénban a 2026-os Panathēnea rendezvényen.
Hogyan tudja Európa megőrizni versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben egy olyan időszakban, amikor a technológia és a mesterséges intelligencia a gazdasági növekedés és a geopolitikai hatalom kulcsfontosságú mozgatórugóivá válik?
Ez volt a központi kérdés a Panathenaea (Panathēnea 2026), az Athénban megrendezett nemzetközi innovációs és vállalkozói rendezvény középpontjában, amelyen a világ minden tájáról érkeztek technológiai alapítók, befektetők és vezetők.
A szervezők szerint az idei rendezvényre 60 országból több mint 11.500-an regisztráltak, a résztvevők 30-35%-a külföldről érkezett. Az induló ökoszisztéma több mint 3000 tagja tartózkodott Athénban, miközben 440 önkéntes és több mint 90 kísérőrendezvény támogatta városszerte a programot.
A Zappeion színpadán a vállalkozók, akik több tucat országban jelenlévő vállalatokat építettek fel, megosztották velünk, mi kell ahhoz, hogy Európának létrejöjjön a következő globális technológiai bajnoka.
Európának erősebb kockázatvállalási kultúrára van szüksége
Az egyik legegyértelműbb üzenet Markus Villigtől, a Bolttól, a mára több tucat országban működő észt fuvar- és kiszállítással foglalkozó cégtől érkezett.
Villig ismertette, hogyan indult cége Észtországban, egy kis kelet-európai országban, és hogyan tudta az eredetileg hátrányosnak tűnőt versenyelőnnyé változtatni. Mint kifejtette, a Boltnak nem volt tőkéje ahhoz, hogy felvegye a versenyt Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok nagy technológiai központjaival, de talált olyan embereket, akik magas szintű elhivatottsággal és erős motivációval segítettek egy nemzetközi ambíciókkal rendelkező cég felépítésében.
Véleménye szerint az európai innováció fejlődésének legnagyobb akadálya nem a pénzhiány, hanem a pénzbefektetés módja.
„Európa a világ egyik leggazdagabb régiója, ennek ellenére hatalmas mennyiségű tőke marad bankbetétekben és alacsony hozamú befektetésekben, ahelyett, hogy vállalkozásokba és új technológiákba irányítanák” – érvelt.
Villig szerint az amerikai piacokon a mindennapi lakossági befektetések sokszorosa az európainak, ami a kockázati és vállalkozói kultúrától eltérő kultúrát tükröz.
A Bolt alapítója úgy becsülte, hogy az európai gazdaság évente 2-3 billió eurót veszít e gondolkodásmód miatt, és azzal érvelt, hogy a vállalkozásokba, egyetemekbe és kockázatitőke-alapokba történő befektetések növelése jelentősen felgyorsíthatja a kontinens növekedését.
Olyan cégek, amelyek az első naptól kezdve globálisak
A megbeszélések másik témája a nemzetközi kitekintés szükségessége az indulás első lépéseitől kezdve.
Suo Wang, a világ egyik leggyorsabban növekvő cége, a Deel társalapítója a bérszámfejtés és a humánerőforrás menedzsment területén osztotta meg saját tapasztalatait. A Deel jelenleg 160 országban működik, 3 milliárd dollár értékben kezeli a kifizetéseket, és havonta mintegy 40 000 vállalkozást szolgál ki.
Wang, aki 16 évesen költözött Kínából az Egyesült Államokba anélkül, hogy beszélt angolul, azzal érvelt, hogy egy vállalat sikere nem csak a technológián vagy az értékesítésen múlik, hanem elsősorban azon, hogy megold-e egy valós problémát.
Mint megjegyezte, az új korszak vállalkozásai már nem követik azt a hagyományos növekedési modellt, amelyben egy vállalat a helyi piacon indul, majd fokozatosan külföldre terjeszkedik.
„Húsz-harminc évvel ezelőtt egy régióban kezdtél, majd terjeszkedtél. Ma a vállalatok az első naptól kezdve globálisak” – mondta, kifejtve, hogy az új technológiák lehetővé teszik az induló vállalkozások számára, hogy a kezdetektől fogva a nemzetközi piacokat célozzák meg.
„Ha sikerül Görögországban, akkor bárhol elkészítheted”
George Daskalakis, a Kaizen Gaming társalapítója és vezérigazgatója mutatta be az egyik legszembetűnőbb példát arra, hogy egy európai vállalat egy kis piacról indulva nemzetközi lábnyomot tudott kiépíteni.
A Görögországból indult cég mára 20 piacon tevékenykedik Európában, Afrikában és Latin-Amerikában, és világszerte az egyik legfontosabb szereplővé nőtte ki magát szektorában.
Daskalakis ezt a pályát nem lineáris sikertörténetként írta le, hanem kudarcokkal, kiigazításokkal és folyamatos tanulással teli folyamatként.
Mint felidézte, a cég első nemzetközi terjeszkedési kísérlete, Lengyelországban kudarcot vallott. A következő próbálkozás, Romániában, sikeresnek bizonyult, és szerinte az első bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy a cég Görögországon túl is növekedhet.
New Yorkban azt mondják, hogy ha itt sikerül, akkor bárhol. Úgy gondolom, hogy ha sikerül Görögországban, akkor bárhol sikerülhet” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a kudarcok szerves részét képezik egy vállalat növekedésének, összehasonlítva a vállalkozások fejlődését az emberekével: növekedésük során új kihívásokkal néznek szembe, hibáznak, és alkalmazkodni kényszerülnek.
Európa nagy tétje
Különböző útjaik ellenére az előadók egy közös következtetésre jutottak: Európának vannak tehetségei, egyetemei és tőkéje, de küzd azért, hogy globális technológiai bajnokokká váljanak.
Európa számára már nemcsak a kutatás és a tehetségek előállítása a kihívás, hanem az, hogy ezeket az ötleteket globális vállalkozásokká alakítsák. Ez volt az athéni előadók egyik fő üzenete.
