Az „Oreshnik” rakéta Oroszország általi alkalmazása felkeltette a nemzetközi figyelmet. Moszkva szerint a közepes hatótávolságú rakéta Európa nagy részén képes célokat ütni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt mondta, Oroszország ismét bevetette „Oreshnik” közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáját, ezúttal a kijevi térségben.
Az orosz védelmi minisztérium később megerősítette a kilövést, mondván, hogy az a „polgári célpontok” elleni ukrán csapások utáni megtorló támadás része volt, amit Kijev tagadott.
Az Oresnyik rakéta Moszkva általi alkalmazása heves reakciókat váltott ki külföldön.
Friedrich Merz német kancellár az X-ről írt bejegyzésében „meggondolatlan eszkalációnak” ítélte a támadást, és megerősítette, hogy Németország támogatja Ukrajnát.
Emmanuel Macron francia elnök is elítélte a legutóbbi orosz csapásokat, mondván, hogy Ukrajnában ismét polgári célpontokat értek támadások. Az oroszországi háborús erőfeszítések holtpontjára és a konfliktus veszélyes eszkalálódására utaló jelnek minősítette az atomerős „Oreshnik” rakéta bejelentett használatát. Macron hozzátette, Franciaország továbbra is támogatja Ukrajnát és az igazságos és tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a hatalmas orosz támadás a Kreml brutalitását és az emberi élet és a béketárgyalások semmibevételét mutatja.
A civilek elleni terror, azt mondta, „nem erő”, hanem „kétségbeesés”. Hozzátette: az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, különösen légvédelmi rendszereinek megerősítésével.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője az ukrán polgári lakosság elleni „borzalmas terrorcselekményeknek” minősítette a támadásokat. Azt mondta, Oroszország katonai zsákutcába jutott, és ezért szándékosan a városközpontokat veszi célba.
Kallas különösen riasztónak nevezte az „Oreshnik” rakéta jelentett használatát, és „meggondolatlan nukleáris lopásnak” minősítette. Az EU külügyminiszterei várhatóan a jövő héten tárgyalnak az Oroszországra nehezedő további nyomásgyakorlásról.
Az „Oreshnik” rakétát először 2024-ben használták fel az ukrán Dnyipro városa elleni támadás során. Azóta a fegyverrendszer a Kreml egyik leginkább figyelt katonai projektjévé vált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a ballisztikus rakétát „korszerűnek” minősítette.
Moszkva szerint ez egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Állítólag 3000 és 5500 kilométer távolságra lévő célpontokat is képes eltalálni. Orosz katonai tisztviselők azt állították, hogy ez Európa nagy részét hatótávolságon belülre helyezné.
Feltételezések szerint Fehéroroszország is rendelkezik a rakétarendszerrel.
Az „Oreshnik” rakéta bevetése egy nagyszabású orosz offenzíva részeként történt vasárnapra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint Moszkva 90 rakétát és cirkálórakétát, valamint körülbelül 600 drónt lőtt fel. Bár sok célpontot elfogtak, még mindig több tucat találatot jelentettek.
A megsérült helyszínek között volt az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató központi stúdiója is, amely súlyosan megrongálódott és részben megsemmisült. A műsorszolgáltató szerint valószínűleg egy hatalmas robbanás okozta a pusztítást, betörve az ablakokat és elpusztította a stúdió egyes részeit.
A támadásban senki sem sérült meg. A sztrájk idején alkalmazottak nem tartózkodtak az épületben.
