Ez a legalacsonyabb pont 2015 óta, mivel a cégek a geopolitikai zavarokat, a rendezetlen piacot és a szabályozási bizonytalanságot okolják. Magyarország és Horvátország felrúgja a trendet.
Az európai vállalkozások visszahúzzák befektetéseiket.
Az Eurostat új adatai szerint az EU üzleti beruházási rátája több mint egy évtizede a legalacsonyabb szintre esett, 2025 negyedik negyedévében elérte a 21,8%-ot.
Az arány alapvetően azt méri, hogy a vállalatok mennyi pénzt fektetnek be olyan dolgokba, mint például a gépek és az épületek, az általuk létrehozott összértékhez viszonyítva.
Az index nem veszi figyelembe a bankokat és a pénzügyi vállalatokat, hanem inkább a „szokásos vállalkozásokat”, például szállodákat, gyárakat, szupermarketeket, légitársaságokat és így tovább.
Érdekes módon az EU üzleti ráta közvetlenül a COVID-19 előtt, 2019 negyedik negyedévében érte el a csúcsot (26,77%) a szellemi tulajdon importjának megugrása és a globalizáció dinamikája miatt az Eurostat szerint, miközben a jelenlegi ráta mindössze egy ponttal haladja meg a rekord legmélyebb pontját, 20,93%-ot (2010 első negyedéve), az utolsó nagy pénzügyi válság után.
Hol fektetnek be a legkevesebbet a vállalkozások a gazdaságba?
Meglepő módon a legalacsonyabb befektetési ráták Európa fő üzleti központjaiból származtak: Luxemburgból, Írországból és Hollandiából, mindegyik kevesebb, mint 17%.
Míg Luxemburg ráta történelmileg alacsony volt, az ország kis ipari szektora miatt Írország 27 százalékpontot veszített kevesebb mint egy évtized alatt.
„Az üzleti beruházások a GDP-növekedés fő meghatározói. A berendezésekbe, szoftverekbe, gyárakba való befektetés egyértelműen a termelékenység növekedési motorja mögött van” – mondta Antonio Fatas, az INSEAD közgazdász professzora a Europe in Motion-nak.
„Ez Európa számára még fontosabb, mivel az elmúlt években a termelékenység növekedését illetően lemaradt az Egyesült Államok mögött”, csaknem 2%-os különbséggel, amit Fatas professzor „megdöbbentőnek” tart.
Ugyanakkor Görögországban volt az egyik leggyorsabb növekedés a blokkban 2015 óta – csaknem 10%-kal –, míg Magyarországon és Horvátországban volt a legmagasabb az egész blokk, mindkettő több mint 28% volt a legutóbbi évben, az egyes országok rekordját tekintve.
Miért húzódnak vissza a vállalatok, és a védelem hozhat új befektetéseket?
Az Európai Központi Banknak (EKB) van néhány válasza, miután az euróövezet 64 vezető cégét megkérdezte a közelmúltban meghozott és várható befektetési döntésekről, illetve az azokat mozgató vagy korlátozó tényezőkről.
A megkérdezett nagyvállalkozások mintegy 90%-a a jelenlegi gyenge kereslet miatt hibáztatja, hogy habozott költeni.
De nagyon aggódnak a cégek több mint 80%-a által említett alacsony jövedelmezőség, szabályozási terhek és munkaerőköltségek miatt is.
A geopolitikai feszültségek is megviselték az áldozatokat, különösen a vámok és háborús zavarok által sújtott gyártókat.
Azt is elmondták, hogy a kiszámíthatatlan klímaszabályozás nehezedik hosszú távú terveikre, még jobban, mint a jelenlegi energiaválság.
Ugyanakkor „a várhatóan megnövekedett védelmi kiadásokat meglehetősen széles körben a befektetések potenciális katalizátoraként tartják számon” – mondta az EKB, mivel „az ipari cégek fele és a szolgáltatók egyötöde a következő három évben a védelmi kiadások növekedését várta beruházásai támogatására”.
A kutatást 39 ipari szektorban tevékenykedő vállalkozás többségén végezték, míg a többi 25 elsősorban a szolgáltatásokra fókuszál.
