A vita középpontjában az adatközpontok minősítésére vonatkozó európai bizottsági szabály áll, amely az uniós jogalkotók szerint jelentősen korlátozná a nyilvánosság hozzáférését az egyes létesítmények környezeti teljesítményére vonatkozó információkhoz.
Az európai törvényhozók nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra, hogy az erősen szennyező adatközpontokból származó környezeti információkat tegye nyilvánosan elérhetővé a következő szabályokban, hivatkozva a vállalati felügyeletek mélyreható vizsgálatára, amely szerint az EU végrehajtó testülete a Microsoft által javasolt szöveg másolása.
„Az egy dolog, hogy a Microsoft igyekszik megvédeni érdekeit, egészen más, ha a Bizottság szinte szóról szóra beépíti követeléseit az európai jogba” – mondta David Cormand (Franciaország) Greens/EFA törvényhozója az Euronewsnak, a Corporate Europe Observatory és az AlgorithmWatch megfigyelő szervezet jelentését kommentálva.
A közelmúltban Jessika Roswal környezetvédelmi biztosnak címzett levelében 35 zöld és szocialista EP-képviselő arra kérte az EU végrehajtó testületét, hogy törölje a Microsoft módosítását, és állítsa vissza a „teljes átláthatóságot” az adatközpontok környezeti hatásait illetően.
Az aláírók azzal érvelnek, hogy az EU végrehajtó testületének szabálytervezete „szinte szóról szóra megegyezik a Microsoft amerikai technológiai vállalat és a DigitalEurope lobbicsoport által javasolt szöveggel”.
„Kiírja, hogy a Bizottság és a tagállamok az egyes adatközpontokkal kapcsolatos minden információt bizalmasan kezelnek” – áll a levélben.
A képviselők azzal érvelnek, hogy a vállalati lobbi befolyása egy tágabb demokratikus problémát tükröz Brüsszelben, ahol az összetett törvények gyakran korlátozott nyilvánosságot kapnak, annak ellenére, hogy jelentős környezeti és gazdasági következményekkel járnak.
Az adatközpontok kapacitásának megháromszorozása az EU-ban
A kérés akkor hangzik el, amikor az EU végrehajtó testülete arra készül, hogy június 3-án előadjon egy sokat késett kettős stratégiát. Az 2022 Plusz által látott kiszivárogtatás szerint a terv célja annak meghatározása, hogy a blokk hogyan fogja biztosítani az energiát a mesterséges intelligencia (AI) és az adatközpontok számára, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció segítségével magát az energiarendszert optimalizálni.
Az EU 5-7 éven belül háromszorosára szeretné növelni adatközponti kapacitását, a Kína által támasztott agresszív versenyre és arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok integrálja a mesterséges intelligenciát energiarendszereikbe. Az EU végrehajtó testülete azt állítja, hogy fellépés nélkül a blokk technológiai lemaradása fenyeget, ami veszélyezteti jövőbeli ipari versenyképességét.
Az uniós jogalkotók számára azonban „rendkívül aggasztó”, hogy az adatközpontok környezeti hatásaival kapcsolatos létfontosságú információkat visszatartják a nyilvánosság elől.
„Ez különösen aggasztó, mivel az adatközpontok gyors kiépítése Európa-szerte egyre nagyobb terhelést jelent a villamosenergia-hálózatokra, és hozzájárul a villamosenergia-árak emelkedéséhez” – áll az EP-képviselők levelében, amely azt is megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia munkaterhelése drámaian meg fogja növelni az áramigényt.
Jogellenes szolgáltatás és környezeti lábnyom
Az aláírók azt állítják, hogy a rendelkezés messze túlmutat a törvényes üzleti titkok védelmén, és ehelyett azt kockáztatja, hogy szinte minden üzemi kibocsátási és energiafelhasználási adatot zárt ajtók mögé helyeznek. Érvelésük szerint ez aláásná az energiahatékonysági törvény szándékát, amelynek célja az átláthatóság javítása és a nagy energiafelhasználású iparágak nyilvános ellenőrzésének lehetővé tétele.
A vita kényes pillanatban jön az EU számára, amely két egymással versengő prioritást próbál egyensúlyba hozni: egyrészt a felhőalapú számítástechnikába és a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába való befektetést, másrészt a jogilag kötelező éghajlat- és energiahatékonysági célokat.
Jelenleg Európában nagyjából 3000 adatközpont és nagyjából 300 úgynevezett hiperskálájú adatközpont működik, amelyek az egyre növekvő AI-adatok kezelésére szolgálnak. Írországban, Németországban, Hollandiában és az északi országokban található a legnagyobb adatközpont-koncentráció az EU-ban.
Ezek a létesítmények jelentős villamosenergia- és vízfogyasztók, és az AI-számítástechnika iránti kereslet növekedésével Európa-szerte továbbiak megjelenésének lehetősége komoly aggályokat vet fel a hálózatra gyakorolt nyomással és a környezeti hatásokkal kapcsolatban.
Noha nem hoznak létre levegőszennyezést, mint a gyárak, az adatközpontok közvetetten hozzájárulnak a villamosenergia-igényből származó szén-dioxid-kibocsátás, a dízel tartalék termelés és az építés révén. A nagy létesítmények általában hatalmas hűtőrendszereket igényelnek, ami aszályok idején vízhiányhoz, illetve a helyi közösségekkel és gazdálkodókkal való versenyhez vezet.
„A Bizottság korai győzelmet adott a Big Technek: az egyes adatközpontok energiafelhasználásáról, valamint környezeti és éghajlati hatásairól szóló kulcsfontosságú információkat titokban tartják – annak ellenére, hogy az alapul szolgáló irányelv kifejezetten felszólít ezek közzétételére” – közölte a Corporate Europe Observatory.
„Mivel a Bizottság hamarosan hatályba lépteti az új „frissített” felhatalmazáson alapuló törvényt, a következtetésnek egyértelműnek kell lennie: a Bizottságnak újra el kell végeznie a házi feladatát, és törölnie kell a másolt Microsoft-módosítást.
