A mérgező online üzenetek továbbra is széles körben elterjedtek Európában, és politikájuk, faji és identitásuk alapján célozzák meg az embereket. Mely uniós országok szembesülnek a legmagasabb szintű ellenséges tartalommal?
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben 20 uniós ország internethasználóinak alig fele találkozott olyan online üzenetekkel, amelyeket ellenségesnek és megalázónak tartott bizonyos csoportokkal vagy egyénekkel szemben.
A legmagasabb arányt Írországban, Magyarországon, Finnországban és Szlovákiában jegyezték fel, míg a legalacsonyabb arányt Lettországban, Görögországban, Németországban és Litvániában.
Az üzenetek csoportok és egyének széles körét célozták meg.
A legtöbben olyan ellenséges tartalmat láttak, amely politikai vagy társadalmi nézeteik, faji és etnikai származásuk, szexuális irányultságuk, vallásuk és meggyőződésük miatt másokat céloz meg.
Az ellenséges üzenetek nem, fogyatékosság, életkor vagy egyéb személyes jellemzők alapján is megcélozták az embereket.
A Nature nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fiatal férfiak következetesen a legellenszenvesebb csoport az online politikai vitákban.
„A közösségi média platformok összefonódhatnak szélesebb társadalmi-gazdasági és politikai feszültségekkel is, amelyek a platformokon kívül jönnek létre” – állapította meg a Nature kutatása.
Melyek a legmérgezőbb közösségi média platformok?
A European Observatory of Online Hate szerint 2025 utolsó negyedévében Nyugat-Európa következetesen a legmagasabb szintű online toxicitást regisztrálta Európa-szerte.
Dél-Európa hasonló pályát követett valamivel alacsonyabb szinten, december vége felé emelkedéssel, ami a nyugat-európai trendeket tükrözte.
Eközben Kelet-Európa összességében a legalacsonyabb toxicitási szintet regisztrálta.
Az antiszemita tartalmak gyakran kapcsolódtak rasszista témákhoz, jelentősen átfedve a vallással és a politikával, kiemelve ennek a diskurzusnak a mélyen ideologikus és konspiratív jellegét.
Ezt követik a muszlimellenes, az LMBTQ+-ellenes és a menekültellenes tartalmak.
A nagy közösségi médiaplatformok közül az X-et találták a legmérgezőbbnek, megelőzve a YouTube-ot, a Facebookot, az Instagramot és a TikTok-ot, bár a toxicitás szintje stabil maradt, vagy akár csökkent is.
Például 2024-ben az X 0,24-es pontszámmal ért véget, ami közepes toxicitásnak felel meg az EOOH skálán – ez 0,01 pontkülönbség 2025-höz képest.
