Mi történik, ha a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló mechanizmus az egész blokk ellen irányuló hatalmi lépéssé válik? Nézd meg a videót!
Az EU-szerződések értelmében a tagállamok megvétózhatják az alapvető szuverenitásukat érintő területeken hozott döntéseket: külpolitika, adózás, bővítés és költségvetés. Az EU-szerződések értelmében a blokk szuverén államok uniója, nem pedig föderáció, és egyetlen kormányt sem szabad alapvető érdekeivel ellentétes döntésekre kényszeríteni.
Ez a jogi alap szilárd. Az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikkének (1) bekezdése egyhangú döntést ír elő a kül- és biztonságpolitikai döntésekben. A 4. cikk (2) bekezdése arra kötelezi az EU-t, hogy tartsa tiszteletben a tagállamok nemzeti identitását. A vétó nem kiskapu; tervszerűen jogosan létezik.
A probléma az, hogy mi történik, ha engedmények kivonására használják.
Nincsenek formális biztosítékok a legitim szuverenitási vétó és a nem kapcsolódó kérdésekben alkalmazott vétó közötti különbségtételre. A tagállamok minden egyes vétót következetesen a szuverenitásvédelem kérdésének tekintenek. Magyarország például megvétózta az Ukrajnának nyújtott segélyt vagy az Oroszország elleni szankciókat (2011 óta 21-szer 38 kérdésben), hivatalosan ugyanúgy igazolva ezeket az intézkedéseket, mint más országok.
Ám a vétó eltörléséhez egyhangúságra van szükség, ami a blokkot egy olyan körforgásba zárja, ahol a reform elérhetetlennek tűnik.
