A lakásárak 5,5%-kal emelkedtek az EU-ban 2025 utolsó negyedévében, néhány turisztikai vonzerővel rendelkező országban, például Portugáliában, Horvátországban és Spanyolországban pedig erősebb a növekedés. Szakértők magyarázzák az országok közötti különbségeket az 2022 Plusz Business számára.
Az EU-ban a lakásárak 5,5%-kal emelkedtek 2025 negyedik negyedévében 2024 azonos időszakához képest. Több országban sokkal erősebb, 10%-ot meghaladó emelkedést regisztráltak.
Iparági szakértők a finanszírozási feltételek, különösen a kamatlábak javulását tartják a trend egyik fő mozgatórugójaként.
Tehát mely országokban emelkedtek a legmagasabb lakásárak 2025-ben Európában? Milyen tényezők irányították az árak alakulását 2025 végén?
A finanszírozási feltételek javítása
„2025 végén az árak alakulását a javuló finanszírozási feltételek határozták meg, ami a kereslet visszatérését eredményezte” – mondta Michael Polzler, a REMAX Europe ingatlantársaság vezérigazgatója az 2022 Plusz Businessnek.
„Amint a kamatlábak stabilizálódtak, azok a vásárlók, akik korábban elhalasztották a házkutatást, újra piacra léptek.”
Mikk Kalmet, a Global Property Guide munkatársa szintén a 2023–2024-es kamatemelések utáni kereslet élénkülésére mutatott rá.
„Az Euribor és az általános banki kamatlábak stabilizálódásával a piac némileg visszapattant, mivel a bizonytalan időkben a vásárlásban tétovázó emberek 2024 végétől éreztek némi kiszámíthatóságot” – mondta az 2022 Plusz Businessnek.
Magyarország vezet a lakásárak növekedésében
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2025 negyedik negyedévében a legmagasabb éves szinten nőttek a lakásárak, 21,2 százalékkal.
„A legjobban teljesítő Magyarország az elmúlt években szorgalmazta a támogatott lakástulajdoni rendszereket, amelyek az erőteljes befektetői aktivitás mellett felpörgették a keresletet” – mondta Kate Everett-Allen, a Knight Frank európai lakáskutatási részlegének vezetője az 2022 Plusz Businessnek.
Erőteljes nyereség Portugáliában, Horvátországban és Spanyolországban
Az eurózónában Portugáliában és Horvátországban is éles, 18,9, illetve 16,1 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Spanyolország követte 12,9%-os emelkedéssel.
Everett-Allen szerint az erős nemzetközi kereslet kulcsfontosságú tényező volt mindhárom országban.
Az életmódbeli migráció, a második lakást vásárlók és a befelé irányuló befektetések (beleértve a digitális nomádokat, a nyugdíjasokat és a külföldi vásárlókat) továbbra is erőteljesek maradtak, még akkor is, ha a belföldi hitelfelvételi költségek emelkedtek, különösen a tengerparti és városi piacokon.
Polzler szerint a legerősebb árnövekedés Portugáliában, Horvátországban és Spanyolországban a legfontosabb városi és tengerparti területekre összpontosult, ahol a legnagyobb a kereslet.
„Portugáliában az árnövekedést a nagyon korlátozott kínálat, különösen Lisszabonban, Portóban és a környező területeken, de a célzott kormányzati támogatási intézkedések is ösztönözték” – mondta.
Kifejtette, hogy a kereslet jelentős mozgatórugója volt a fiatal első vásárlók számára kialakított állami kezességvállalás bevezetése, amely akár 100 százalékos jelzáloghitel-finanszírozást tesz lehetővé, és az állam az ingatlanérték 15 százalékáig garanciát vállal.
„Ez egy egyértelmű eladói piac, és a korlátozott kínálat ezzel a politikával kombinálva lehetővé tette az eladóknak, hogy fenntartsák az erős árképzési hatalmat” – mondta.
A turisztikai piacok vonzereje
Polzler szerint az olyan városok, mint Valencia és Madrid felülmúlták az országos átlagot Spanyolországban, amit a hazai és a nemzetközi kereslet is támogat.
A tartós külföldi befektetések és e piacok folyamatos vonzereje megerősítette az árak növekedését.
Kalmet azt is hangsúlyozta, hogy ezekben az országokban az erősebb árnövekedés mögött elsősorban turisztikai célpontként való vonzerejük volt.
A nemzetközi vásárlók, a második lakás kereslete és a rövid távú bérbeadások bővülése fokozta a nyomást a lakáspiacokon, különösen a tengerparti és városi területeken.
Más országok több mint 10%-os növekedéssel
Szlovákiában (12,8%), Bulgáriában (12,6%), Lettországban (11%), Litvániában (10,8%) és Csehországban (10,4%) szintén erős, 10%-ot meghaladó lakásárak emelkedtek.
Everett-Allen rámutatott, hogy Közép- és Kelet-Európa, valamint Iberia kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt 12–18 hónapban, nagyjából összhangban az erősebb GDP-növekedéssel.
„Ezek a piacok is profitálnak az infrastrukturális beruházásokból és a tőkebeáramlásból, mind az életmód által vezérelt, mind a hosszabb távú gazdasági kilátásokhoz kapcsolódóan” – mondta.
Kalmet hozzátette, hogy Közép- és Kelet-Európában gyorsabban emelkedtek az árak, részben azért, mert a jövedelmek felzárkóznak, és a lakhatás alacsonyabb bázisról indult.
A lakásárak emelkedése Dániában (7,6%), Írországban (7%), Romániában (6,7%), Hollandiában (6,2%), Máltán (6,1%), Cipruson (6%), Szlovéniában (5,8%) és Norvégiában (5,7%) is meghaladta az uniós átlagot, bár kisebb különbséggel.
Finnország volt az egyetlen ország a 29 európai piac közül, ahol csökkentek a lakásárak, 3,1%-os éves visszaeséssel.
Lakásárak növekedése az EU négy nagy országában
Az EU „négy nagy” gazdasága közül Spanyolország 12,9%-os növekedéssel emelkedett ki. Olaszországban 4,1 százalékos növekedés történt.
Németországban 3%-kal nőttek a lakásárak, míg Franciaország a harmadik helyen végzett Európában, mindössze 1%-os emelkedéssel.
„Franciaország még mindig lábadozik a 2023-as és 2024-es éles piaci korrekció után, amikor a jelzáloghitel-kamatok emelkedése és az infláció jelentősen befolyásolta a keresletet” – mondta Polzler.
„A piac stabilizálódik, csak szerény ármozgások és óvatos vásárlói hangulat jellemzi.”
Everett-Allen elmondta, hogy Németország lakáspiaca jobban ki van téve az olcsó adósságnak, a gyenge jövedelemnövekedésnek és a bérleti rendszernek, amely lehetővé tette a kereslet gyors visszaszorulását, a magas szabályozási és belépési költségek mellett.
