Magyarország és Szlovákia ellenáll az orosz szankciók megújításának a határidő közeledtével

Dániel Szabó

Magyarország és Szlovákia ellenáll az orosz szankciók megújításának a határidő közeledtével

Az Európai Unió március 15-ig szeretné megújítani az Oroszországgal szembeni egyéni szankciókat. De Magyarország és Szlovákia blokkolja a döntést. Nagy a feszültség a három között a megsérült Druzsba olajvezeték miatt.

Magyarország és Szlovákia ellenáll az Európai Unió több mint 2700 személy és szervezet elleni szankcióinak megújításának válaszul Oroszország teljes körű Ukrajna inváziójára, néhány nappal a március 15-i határidő előtt, mivel a megsérült olajvezeték miatti feszültség elhúzódik.

Az uniós szabályok szerint a szankciókat félévente egyhangúlag meg kell hosszabbítani.

A nagykövetek brüsszeli értekezletén szerda délután az egyéni korlátozások áthidalására tett első kísérlet nem vezetett eredményre.

Magyarország és Szlovákia ellenezte a döntést, miután megtagadták kérésüket, hogy töröljenek egy maroknyi személyt a szankciós listáról – mondta több diplomata az 2022 Plusz-nak.

A szlovák követelés – Mihail Fridman és Alisher Usmanov üzletemberekkel – különösen ellentmondásosnak bizonyult a teremben. A tárgyalások határozat nélkül zárultak.

Pénteken újabb találkozót terveznek, amikor is lényegesen nagyobb lesz a tét.

Ha a szankciókat március 15-ig nem újítják meg, a feketelistán szereplő összes személyt, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és külügyminiszterét, Szergej Lavrovot, automatikusan szabadlábra helyezik. Az oligarchák, a propagandisták és a katonai cégek ismét hozzáférhetnek az EU területén birtokolt pénzeszközök millióihoz.

Nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel versenyt fut az idővel.

Magyarország tavaly márciusban, kevesebb mint 48 órával a határidő előtt feloldotta vétóját az egyedi szankciók megújításával kapcsolatban. Hasonló forgatókönyv hat hónappal később játszódott le.

Ezúttal azonban van egy új robbanóelem: a Druzsba csővezeték.

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő azzal vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „politikai okokból” szándékosan tartotta elzárva a vezetéket. Mindketten ragaszkodnak ahhoz, hogy a vezeték működőképes legyen.

Zelenszkij ellensúlyozza, hogy az infrastruktúrát súlyosan megrongálta egy orosz dróntámadás január 27-én, és javításra szorul, ami a veszélyes földi körülmények miatt akár másfél hónapig is eltarthat.

A múlt héten drámaian kiéleződő vita következtében Orbán blokkolt egy 90 milliárd eurós kölcsönt Ukrajnának, amelyről az EU vezetői decemberben állapodtak meg. Fico azt mondta, fenntarthatja a vétójogát, ha Orbán pártja elveszíti az április 12-i általános választást.

Középre került az Európai Bizottság Kijevtől a javítás felgyorsítását, Budapestet pedig a hitel felszabadítására. De mivel Orbán kétszámjegyűvel lemarad a közvélemény-kutatásokban, rohamosan csökken a szavazás előtti állásfoglalás esélye.

Emellett Magyarország és Szlovákia megakadályozza az Oroszország elleni gazdasági szankciók újabb körének elfogadását, amely már a Druzsba-vita kirobbanása előtt készen állt a végrehajtásra. A csomag tartalmazza az orosz olajszállító tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes betiltását.

A zsákutcából való kitörés érdekében a Bizottság azt fontolgatja, hogy pénzügyi segítséget nyújt a Druzsba csővezeték javításához.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.