Az EU kis atomreaktorokra számít az éghajlati célok teljesítésében és az energiaellátás stabilizálásában, de egyes országok és környezetvédelmi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a technológia költséges és nem bizonyított.
Az Európai Bizottság az atomenergiát életképes lehetőségként támogatja az EU azon törekvésében, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, biztosítva a hálózat stabilitását, amikor a szél- és napenergia nem tudja fedezni a keresletet – közölték kedden az EU tisztviselői, visszahozva azt a szunnyadó forgatókönyvet, amelyben kockázatok és környezeti aggodalmak kísérthetik az európai országokat.
A kis nukleáris reaktorok (SMR) 2030-as évek elejére történő kiépítésére vonatkozó uniós terv célja, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát és hőt biztosítson, miközben dekarbonizálja és csökkenti az energiaköltségeket az olyan nehéz iparágakban, mint az acél- és vegyipar.
Sok környezetvédő azonban azzal érvel, hogy a technológia nem bizonyított, drága és kockázatos, különösen a könnyen telepíthető megújuló energiaforrásokhoz képest.
Számos uniós ország, például Ausztria, Írország és Portugália elhatárolódott a nukleáris ambícióktól, de sokan mások a nukleáris reneszánszra fogadnak. Egy 2024-es mérföldkőnek számító konferencián 11 uniós ország támogatta azt a nyilatkozatot, amely az atomenergiát az energiabiztonság és -szuverenitás elősegítőjeként üdvözölte, és „megerősített együttműködést” ígért az SMR-ekkel kapcsolatban.
Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Svédország is aláírta a nyilatkozatot, amely felszólította a szabályozó hatóságokat, hogy „teljes mértékben szabadítsák fel” az atomenergiában rejlő lehetőségeket, és „ teremtsenek finanszírozási feltételeket” a meglévő atomreaktorok élettartamának meghosszabbítása érdekében.
Friedrich Merz német kancellár a közelmúltban nagy tévedésnek minősítette Németország azon döntését, hogy Angela Merkel és Olaf Scholz volt kancellárok idején kivezette az atomenergiát, és azzal érvelt, hogy ez magas energiaárakhoz és elégtelen áramtermelő kapacitáshoz vezetett.
Bár Merz elismerte, hogy a már leállított és leszerelt erőműveket reálisan nem lehet újraindítani, az atomenergiához való visszatérést szorgalmazza az SMR-eken keresztül.
„Súlyos stratégiai hiba volt eltérni az atomenergiától. Ha ez megtörténik, legalább három éve az utolsó megmaradt németországi atomerőműveket a hálózatra kapcsolva kellett volna hagyniuk” – mondta Merz januárban a német sajtónak.
Hasonló érveket fogalmazott meg Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a keddi párizsi atomenergia-csúcstalálkozón.
„Míg 1990-ben Európa villamosenergia-termelésének egyharmada származott atomenergiából, addig ma már csak közel 15 százaléka” – mondta. „Az atomenergia részarányának csökkentése egy választás volt. Úgy gondolom, hogy Európa stratégiai hiba volt, hogy hátat fordított egy megbízható, megfizethető, alacsony kibocsátású energiaforrásnak.”
Ugyanezen a napon Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója a mérföldkőnek számító 2024-es brüsszeli csúcstalálkozót úgy üdvözölte, mint amikor „ez a gondolkodási út elkezdődött”, megjegyezve, hogy „nem az atomenergia lesz a domináns tényező”, hanem egy „intelligens integrált rendszer” része.
Piaci alapú siker
Az SMR-ek jelentősen eltérnek a hagyományos atomerőművektől abban, hogy gyári gyártásúak, az alkatrészek elég kompaktak ahhoz, hogy teherautóval vagy bárkával szállítsák a helyszíni összeszereléshez. A nukleáris hulladékkal és a biztonsággal kapcsolatos kérdések továbbra is általános aggodalomra adnak okot, ennek ellenére a Bizottság fel akarja gyorsítani a telepítést, és az SMR bevezetését ipari projektként fogalmazza meg.
Az új stratégia egyszerűsített eljárásokat javasol az SMR-ek jóváhagyására, beleértve az uniós országok közötti együttműködést a szabályozási felügyelet terén.
„Az SMR-ek sikeres bevezetése nagymértékben függ az erős piaci kereslet és a kedvező üzleti környezet megteremtésétől. A különféle iparágak növekvő igénye a termelés villamosítására és szén-dioxid-mentesítésére jelentős hajtóerő lesz” – olvasható a Bizottság stratégiájában.
A keddi rendezvényen Von der Leyen 200 millió eurós garanciát mutatott be az innovatív nukleáris technológiákba történő magánbefektetések támogatására, az EU szén-dioxid-piacáról, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó forrásokkal.
„Nemcsak megvetjük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való befektetéseket, hanem egyértelmű jelzést akarunk adni más befektetők számára is, hogy csatlakozzanak hozzá” – mondta von der Leyen.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos fenntartotta, hogy a magas energiaárak összefüggenek az EU importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függésével, ami globális ingadozásnak teszi ki a régiót, ahogy azt a közel-keleti válság is megmutatta.
„Az energiainfrastruktúrába történő beruházások felgyorsítása és az innovatív tiszta technológiák, például az SMR-ek támogatása újabb fontos mérföldkövet jelent az energiaszámlák csökkentésében” – mondta a dán biztos.
Több mint 10 uniós ország jelezte érdeklődését az SMR-ek következő évtizedben történő kidolgozása és bevezetése iránt nemzeti energia- és éghajlati terveikben, mondta az EU végrehajtója, és néhány ország már kereskedelmi partnerséget köt.
A cseh CEZ áramszolgáltató megállapodást írt alá a brit Rolls-Royce SMR-rel, hogy stratégiai partnerséget alakítsanak ki az SMR-ek fejlesztésére és telepítésére, míg Lengyelország első SMR-je Włocławekben épül meg az ország Orlen energiavállalata és a Synthos Green Energy közötti megállapodás alapján.
Hazájában hatalmas ipari kapacitással büszkélkedhet fejlesztés alatt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, jogos vita folyik Budapesten arról, hogy honnan lesz a hatalmas energiaigény. Azt mondta, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatások felnyitották kormánya szemét a mini atomfegyverek által rejlő lehetőségekre.
„Már építenek egyet (kis moduláris reaktorokat) Ontarióban, amit figyelemmel követünk, hogy tanulhassunk belőle” – mondta Orbán 2025 novemberében a helyi médiának. „A cél az, hogy olyan kis atomerőművi technológiát szerezzünk, amely lehetővé teszi, hogy folyamatosan olcsón – akár hálózatra csatlakozva, akár nem – energiát lássunk el a Magyarországon jelenleg zajló hatalmas ipari fejlesztésekhez.
Magyarországgal ellentétben Írország nem tekinti a nukleáris termelést a jövőbeli energiaszükségletek kielégítésének útjának. Az ír törvények tiltják az atommaghasadáson alapuló villamosenergia-termelés fejlesztését, miközben az ország büszke a tengeri szélerőművek sikeres teljesítményére, amely jelenleg áramellátásának 33 százalékát adja.
„Globálisan megújult az érdeklődés és a beruházások a nukleáris technológiák, köztük az SMR-ek iránt, és ezekről a kérdésekről EU-szinten aktívan vitatkoznak. Írország nyomon követi ezeket a fejleményeket, és konstruktívan részt vesz az EU-ban, az Egyesült Királyságban és a nemzetközi fórumokon, mint felelős tagállam, amely elkötelezett a magas szintű biztonság és környezetvédelem mellett” – mondta az ír Energiaügyi, Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője az 2022 Plusz-nak.
Dublin ugyanakkor azt is elismeri, hogy az atomenergia jelentős szerepet játszik több legközelebbi szomszédunk villamosenergia-mixében, mivel minden EU-tagország szabadon dönthet energiamixéről.
Egy uniós diplomata bizonytalannak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy mennyire lenne hasznos a kis SMR-stratégia.
„Maga a terv egyelőre egy kicsit homályos, ezért várnunk kell, és meglátjuk, hogyan valósul meg” – mondta a diplomata az Euronewsnak.
A környezetvédők pesszimistábbak.
A Nuclear Transparency Watch (NTW), a nukleáris tevékenységek átláthatóságával, a nyilvánosság részvételével és a demokratikus döntéshozatallal foglalkozó szervezet, valamint az Environmental Europe Bureau (EEB) zöld csoport hangsúlyozta az SMR fejlesztésével kapcsolatos kockázatokat, hatékonyságot és demokratikus hiányosságokat.
„Bátorítjuk az EU-t, hogy helyezze előtérbe a megújuló energiát, az energiahatékonyságot és a keresletoldali megoldásokat – olyan technológiákat, amelyek beváltak, költséghatékonyak és összhangban vannak az éghajlati célokkal –, ahelyett, hogy a nem bizonyított és magas kockázatú nukleáris technológiákba fektessen be” – olvasható az NTW és az EEB közös nyilatkozatában.
Tom Lewis, a Climate Action Network Europe környezetvédelmi szervezet energiapolitikai koordinátora szerint az EU SMR-stratégiája azzal a kockázattal jár, hogy eltereli a figyelmet, az erőforrásokat és a politikai lendületet a bevált megoldásoktól, mint például a szél- és napenergia.
„Az új kockázatcsökkentési eszközök bejelentése azzal a kockázattal jár, hogy a közpénzeket arra használják fel, hogy a magánfinanszírozást eltorzítsák az olyan reálisabb, alacsonyabb költségű megoldásoktól, mint a megújulók, a tárolás és a keresletoldali megoldások” – mondta Lewis.
