Európa szélsőséges időjárása több ezer ember halálát okozta, és megrázta a gazdaságot. Ez lesz 2025 zord öröksége?
Emberek kapaszkodnak a fák tetejébe, hogy életben maradjanak, otthonok ezrei omlanak össze, és az utak gyorsan sárfolyókká változnak.
Ezek a kísérteties képek nem disztópikus jóslatok az elkövetkezendő eseményekről: ezek a szélsőséges időjárás valósága, amely halálos fojtogató szorongatással sújtotta a világot.
Európában a hirtelen áradások, a halálos hőhullámok, az aszályok és a rekordméretű erdőtüzek váltak 2025 meghatározó jellemzőivé – ez az örökség, amelyből még mindig nehéz talpra állni.
A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az események valószínűleg „új normálissá” válnak, hacsak nem tesznek drasztikus lépéseket a légkörbe kerülő hőcsapdák kibocsátásának csökkentésére.
A klímaváltozás okolható a szélsőséges időjárásért?
Míg a tudósok tartózkodnak attól, hogy konkrét szélsőséges időjárási eseményeket hibáztassanak, széles körben egyetértés van abban, hogy az éghajlatváltozás fokozza ezek gyakoriságát és súlyosságát.
A levegő hőmérsékletének minden 1°C-os emelkedésével a légkör körülbelül hét százalékkal több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb és hevesebb esőzésekhez vezethet.
„Az ember által előidézett éghajlatváltozás azt jelenti, hogy a nyári időjárás melegebb háttérklímán felül fordul elő” – magyarázza a National Center for Atmospheric Science.
„A Föld éghajlatának minden fokával a felmelegedés az előrejelzések szerint a hőhullámok gyakorisága és intenzitása rosszabb lesz.”
Európa szélsőséges időjárása 2025-ben
2025 viharosan indult, amikor heves szél söpört végig Franciaország egyes részein. Az északi régiókat, például Charleville-Mézières-t, Châlons-en-Champagne-t és Bar-le-Duc-ot sújtották a legsúlyosabban – gyakori széllökések, amelyek akár 110 km/órát is elértek.
Tavasszal a szélsőséges időjárás több európai országot is elért. Több tucatnyi embert evakuáltak Spanyolország középső és északi részén a Martinho vihar miatt, miközben az elmúlt három évtized legsúlyosabb áradása megbénította Románia történelmi parajdi sóbányáját. Emberek százait költöztették el, otthonaikat megrongálta a napok óta tartó zuhogó eső és az erős szél.
De ez a nyári hónapokban történt, amikor a dolgok igazán felpörögtek. Az extrém hőség hőmérsékleti rekordokat döntött meg az egész kontinensen, még messze északon is, az általában hideg sarkkörön, ahol július 13 napján „igazán soha nem látott” hőség 30℃ fölé emelkedett.
Finnország három egymást követő héten át bírta ki a 30 fokos hőmérsékletet, és nehezen tudott megbirkózni a hólyagos körülményekkel.
Az ország északi részén jégpálya nyílt meg a hőség elől menedéket keresők előtt, miközben a helyi kórházakat elöntötte a víz. A kánikula aggodalmakat váltott ki a rénszarvasok jóléte miatt is, akik túlmelegedést kockáztattak.
Délebbre az európaiak 40 ℃-ot meghaladó hőmérséklet alatt rekedtek, ami több tucat nemzetet taszított szárazságba. Az erős hőség hamarosan az egész kontinenst átfogó vészhelyzetbe torkollott, több ország egészségügyi és futótűzveszélyes figyelmeztetést adott ki.
A madridi egészségügyi minisztérium arra szólította fel az embereket, hogy lehetőleg kerüljék a napfényt, és fokozottan ügyeljenek az idősekre és a várandósokra, a francia hatóságok pedig elrendelték, hogy a nyilvános uszodák ingyenesen működjenek, hogy segítsék a lakosok lehűlését.
Olaszországban életbe lépett a nap legmelegebb óráiban a szabadtéri munkavégzés tilalma. Görögországban pedig ideiglenesen bezárták a főbb turisztikai látványosságokat.
A rendkívüli hőség miatti halálesetek azonban továbbra is előfordultak, és végül elkezdtek a címlapokon szerepelni. Montse Aguilar, egy 51 éves barcelonai utcai takarítónő az utcára zuhant, miután 35 fokos hőmérsékletet tűrt ki, miközben a várost fokozott riasztás alá helyezték.
Aguilar halála helyi tiltakozásokat váltott ki, több száz utcai takarítótárs és aggódó polgár vonult át Barcelona belvárosán, felfegyverkezve a következő feliratokkal: „Az extrém hőség egyben munkahelyi erőszak is”.
Hány ember halt meg a rendkívüli hőség miatt?
Az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatói 854 európai várost vizsgáltak meg, és azt találták, hogy az éghajlatváltozás okozta a 24 400 becsült hőhalál 68 százalékát ezen a nyáron, ami akár 3,6°C-kal is megemelte a hőmérsékletet.
Az egyetlen hőhullám által leginkább sújtott országok Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Ciprusot sújtották, ahol július 21. és 27. között becslések szerint 950 hőséghalál következett be az átlagosnál 6°C-kal magasabb hőmérsékleten. Ez körülbelül napi 11 haláleset egymillió emberre vetítve.
Az egy főre jutó legtöbb halott európai főváros Róma, Athén és Bukarest volt. A tanulmány szerzői szerint ez azt tükrözi, hogy Európában a legszélsőségesebb hőségnek vannak kitéve, de rámutatnak, hogy más tényezők is szerepet játszanak, köztük a felkészültség, a népességdemográfia és a levegőszennyezés.
Mind a 854 városban az éghajlatváltozás mögött 4597 becsült hőhalál áll Olaszországban – ez a legmagasabb összesített szám. Spanyolországban 2841, Németországban 1477, Franciaországban 1444, az Egyesült Királyságban 1147, Romániában 1064, Görögországban 808, Bulgáriában 552 és Horvátországban 268 halálesetet okozott.
A World Weather Attribution (WWA) elemzése azt is megállapította, hogy az éghajlatváltozás körülbelül 40-szer nagyobb valószínűséggel teszi az időjárást, amely Portugáliában és Spanyolországban erdőtüzeket szított.
2025 eleje óta több mint 380 000 hektárnyi föld égett le Spanyolországban – ez az éves átlag közel ötszöröse. Portugáliában több mint 260 000 hektár pusztult el. Ez az ország szárazföldi tömegének közel három százaléka, és háromszorosa az egy év alatt futótüzek által átlagosan leégett területnek.
A lángokban legalább nyolc ember meghalt, tízezrek kényszerültek evakuálni.
Hogyan hat a szélsőséges időjárás Európa gazdaságára
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az idei nyár szélsőséges időjárása legalább 43 milliárd eurós rövid távú gazdasági veszteséget idézett elő, az összköltség pedig 2029-re elérheti a 126 milliárd eurót.
Egy szeptemberben publikált tanulmány, amelyet Dr. Sehrish Usman vezetett a Mannheimi Egyetemen az Európai Központi Bank (EKB) közgazdászaival együttműködve, és megállapította, hogy 2025 nyarán hőhullámok, aszályok és árvizek az EU régióinak egynegyedét érintették.
Az azonnali veszteségek az EU gazdasági teljesítményének 0,26 százalékát teszik ki 2024-ben, de a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy ezek a becslések valószínűleg óvatosak, mivel nem tartalmazzák a szélsőséges események, például hőhullámok és aszályok egyidejű bekövetkezésének összetett hatásait.
Nem tartalmazzák az olyan veszélyek költségeit sem, mint az idén Európa-szerte rekordokat megdöntő erdőtüzek vagy a viharok okozta jégeső és szél okozta károk.
Mely országok érték el a legnagyobb gazdasági csapást?
Olaszország szenvedte el az egyik legsúlyosabb gazdasági visszaesést, 2025-re 11,9 milliárd eurós veszteséggel, amely 2029-re 34,2 milliárd euróra nőtt. Franciaország következett, több mint 10 milliárd eurós azonnali kárral és 33,9 milliárd euróval az évtized vége előtt.
Spanyolország a leginkább érintett országok közé tartozott, ahol a kutatók a szélsőséges időjárási események mindhárom típusát azonosították. A teljes becsült vesztesége 2025-ben 12,2 milliárd euró, 2029-re pedig 34,8 milliárd euró volt.
Rosszabb lesz a szélsőséges időjárás 2026-ban?
Míg Európa a szélsőséges időjárási eseményekből való kilábalásért küzd, a tudósok előrejelzése szerint 2026 lesz az egyik legmelegebb év 1850 óta.
Az Egyesült Királyság meteorológiai hivatala közzétette a globális átlaghőmérsékletre vonatkozó legfrissebb előrejelzését, amelyben arra figyelmeztet, hogy 2026 valószínűleg a negyedik olyan év lesz, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,4 °C-kal emelkedik az iparosodás előtti átlaghoz.
„Az elmúlt három évben valószínűleg mind meghaladta az 1,4 °C-ot, és azt várjuk, hogy 2026-ban ez lesz a negyedik egymást követő év” – mondja Adam Scaife professzor, aki a globális előrejelzés mögött álló csapatot vezette.
„E megugrás előtt a korábbi globális hőmérséklet nem haladta meg az 1,3 °C-ot.”
