Év végi sajtótájékoztatóján Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter összegezte az Örményországgal folytatott megbékélési folyamat előrehaladását, és előretekintett annak jövője felé.
2025 sikeres év volt az Azerbajdzsán-Örményország megbékélési folyamatában. Augusztus 8-án a két fél alapvető dokumentumokat írt alá Washingtonban, amikor vezetőik találkoztak a Fehér Házban. Kifejezve elkötelezettségüket a béke iránt, célja, hogy véget vessen több évtizedes konfliktusnak, és elmozduljon a teljes normalizálás felé. Ez a folyamat jövőre is folytatódik.
Baku az azerbajdzsáni külügyminisztérium éves sajtótájékoztatóján vázolta, hogy mi várható jövőre az azerbajdzsán-örmény normalizációs folyamatban. Jeyhun Bayramov külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva tisztázta a kérdéseket, többek között a kőolajexportot, az alkalmazott vámokat, a határok kijelölését, valamint az azerbajdzsánok és örmények kölcsönös látogatásait.
Azerbajdzsán nemrégiben kezdett üzemanyagot exportálni Örményországba Grúzián keresztül vasúton, ami évtizedek óta az első ilyen export volt.
„Jelenleg a semmiből alkotunk valamit” – mondta Bayramov az újságíróknak. „Az örmény fél fellebbezése az olajtermékekre vonatkozott, az azerbajdzsáni fél pedig elfogadta azt”.
A gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségéről szólva hozzátette, hogy amikor az azerbajdzsáni olaj bekerült Örményországba, örmény részről felhívások hangzottak el ellene, de ezek „marginálisak”. Jeyhun Bayramov összességében más területeken is lehetségesnek tartja az Azerbajdzsán és Örményország közötti kereskedelmet.
Sikeresen elindult az üzemanyag-kereskedelem
Az első, Azerbajdzsánban előállított üzemanyagot szállító vonatot a grúz határon átlépve szállították Örményországba, ami kezdetben nehéznek bizonyult – magyarázta a miniszter. „A Grúzia által javasolt tarifa nagyon magas volt. Ez kérdéseket vetett fel az azerbajdzsáni oldalon, mert a javaslat nem felelt meg a meglévő gyakorlatnak. Amint azonban a grúz vezetés tudomást szerzett a kérdésről, azonnal közbeléptek, és a helyzet megváltozott. A tarifák kérdése megoldódott, a piaci viszonyoknak megfelelő tarifákról egyeztetnek a cégek.”
A grúz fél hivatalosan is megerősítette, hogy az első tranzit alkalmával nem számítanak fel díjat, míg a jövőbeni szállítás díját még nem közölték.
Még mindig vannak megoldatlan kérdések a helyszínen, ezek egyike a TRIPP (Trump Útja a Nemzetközi Békéért és Jólétért) infrastruktúrája – az országok és régiók összekapcsolását célzó kezdeményezés.
Következő a vasúti kapcsolat
Bár 2020-ban megállapodás született az Azerbajdzsán nyugati régiói és a Nahicsivan Köztársaság közötti vasúti összeköttetés létesítéséről, a második karabahi háború azonban leállította az eljárást. Jelenleg Azerbajdzsán létrehozza a projekthez szükséges összes infrastruktúrát.
A sínek összekapcsolásához Örményországnak is fejlesztenie kell ezt az infrastruktúrát a területén. Ennek lehetővé tétele érdekében Örményország kétoldalú tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. Ezek a megbeszélések a projekt megvalósításához szükséges jogi keretek, szabályozási mechanizmusok és intézményi felépítés megteremtésére összpontosítanak. Az azerbajdzsáni oldalról Bajramov azt mondta az újságíróknak, hogy „2026-ban a vasutak elérik az örmény határt”.
De nem a kereskedelem az egyetlen olyan terület, amely pozitív dinamikát mutat az országok között. Az elmúlt néhány hónapban több kölcsönös szakértői látogatásra is sor került, ami reményt ad e kapcsolatok további bővítésére a jövőben.
Eredményes eszmecserék és határelhatárolási kérdések megoldása
„Szakértők és nemzetközi központok már kétszer jártak Örményországban és Azerbajdzsánban. A látogatások eredményeként bizonyos előrelépések tapasztalhatók az együttműködés és a kölcsönös megértés irányában. Arra számítunk, hogy ezek a folyamatok 2026-ban is folytatódnak” – számolt be a miniszter.
Mindeközben a határmeghatározási folyamat a biztonság és a hosszú távú béke biztosítása részeként folytatódik, mind az üléseken, mind a helyszínen. Az azerbajdzsáni-örmény határ mintegy 12 kilométerét már lehatárolták. Ez alatt az időszak alatt jelentős előrelépés történt, a kapcsolódó szabályzatokat elfogadták.
Valamennyi fél egyetértett abban, hogy a lehatárolási folyamat északról dél felé haladva az Azerbajdzsán-Örményország-Grúzia háromoldalú határponttól az azerbajdzsán-örmény-iráni határig ér véget. „A lehatárolás szakaszosan fog megtörténni. Az enklávé-exklávé kérdés a lehatárolási folyamat keretében fog megoldást találni” – zárta a miniszter.
