Az Euronewsnak adott interjújában Dan Jørgensen, az EU lakásügyi biztosa felszólítja a befektetőket, a hatóságokat és a piaci szereplőket, hogy dolgozzanak együtt megoldást találjanak az egyre több uniós polgárt érintő vészhelyzetre.
A lakhatási válság kezelésének elősegítése érdekében az Európai Bizottság olyan javaslatokon dolgozik, amelyek fellendítenék az új lakások építését, lazítanák az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat és megszüntetnék a bürokratikus akadályokat.
„Holisztikus megközelítésre törekszünk” – mondta Dan Jørgensen energiaügyi és lakásügyi európai biztos az 2022 Plusz kiemelt interjúműsorában, a The Europe Conversation című műsorában.
„Lehetővé kell tennünk, hogy a tagállamok valóban támogassák a megfizethető lakhatást” – tette hozzá.
Jørgensen és szakértői egy javaslatcsomagon, az EU megfizethető lakhatási tervén dolgoznak, amelyet karácsony előtt tervez bemutatni.
A dán szociáldemokrata kinevezése az első lakásügyi biztossá az elmúlt években drámaian fokozódó válságra adott válasz volt.
A válságot – egyes szakértők vészhelyzetnek nevezik – a lakásárak és a bérleti díjak megugrása jellemzi, ami csökkenti a megfizethetőséget, különösen a fiatalok és az alacsony jövedelmű háztartások számára.
Ezt tetézi az újlakás-építés hiánya, a túlzsúfolt lakásokban való magas arány, valamint a lakosság jelentős része lakhatási költségekkel küszködik.
A válsághoz olyan tényezők is kapcsolódnak, mint az infláció és az alacsony kamatlábak, amelyek következményei közé tartozik a hajléktalanság és az első vásárlók nehézségei: a korábbi évek alacsony kamatlábai megfizethetőbbé tették a jelzáloghiteleket, tovább serkentve a keresletet és felemelték az árakat.
Rossz a társadalomnak
Jørgensen különösen a lakhatási válságnak a fiatalokra gyakorolt hatásaira mutatott rá.
Sokan küzdenek azért, hogy megengedhessék maguknak a bérleti díjat vagy a jelzálogkölcsönt, jelentős részük jövedelmének több mint 40%-át költi lakásra, és egyre többen élnek túlzsúfolt körülmények között.
Ráadásul sok fiatal nem tudja elhagyni a szülői otthonát, mivel nehezen találnak kezdő állást.
„Ez sok mindent jelent. Azt jelenti, hogy talán nem igazán kezdheti el azt a családi életet, amit szeretne. Nem kaphatja meg azt az oktatást, munkát vagy képzést, amit szeretne” – mondta a biztos.
„Egyéni szinten ez persze nagyon-nagyon rossz. De a társadalom számára is csak az a tény, hogy például a munkaerőpiacon nincs meg a szükséges mobilitásunk, és hogy az emberek nem kapják meg azt az oktatást, amit igazán szerettek volna, és nekünk, mint társadalomnak szükségünk van rájuk. Ez nagyon rossz.”
Technikailag a lakhatás a tagállamok felelőssége, nem pedig brüsszeli terület.
Mégis, Jørgensen küldetésének tekinti, hogy összehozza az érdekelt feleket és az érdekcsoportokat az ingatlan- és bérletpiaci feltételek javítása érdekében.
„Mit lehet tenni európai szinten a több befektetés érdekében? Mert valóban paradoxon, hogy valójában nincs pénzhiány azokon a piacokon, amelyekbe be akarnak fektetni” – mondta.
„Az intézményi befektetők ott vannak, és olyan hosszú távú befektetéseket keresnek, amelyek stabil bevételt hoznak vissza.”
„Bizonyára segíthetünk összehozni a befektetőket és azokat, akiknek szükségük van a befektetésekre. És ezt igyekszünk elérni az Európai Beruházási Bankkal közösen kialakított páneurópai befektetési platformmal.”
Brüsszel azt is tervezi, hogy új kezdeményezést javasol az olyan platformokon kínált rövid távú bérletek problémájának megoldására, mint az Airbnb vagy a Booking.com.
„A turizmus jó dolog, de nem jó, ha úgy érzi, hogy tönkreteszi az ezekben a városokban élők életét” – hangsúlyozta Jørgensen, rámutatva arra, hogy a rövid távú bérleti platformok számának növekedése a lakásárak jelentős emelkedéséhez vezetett.
Az úgynevezett „szektor finanszírozása” a lakásválság kezelését célzó brüsszeli tervekben is központi szerepet kap majd – mondta az európai biztos. „Rengeteg a spekuláció, és sok befektető árunak tekinti a lakást.
„Nem bánom, hogy az emberek pénzt keresnek, de azt is el kell ismernünk, hogy ha ez a helyzet, akkor lehet, hogy a végrehajtott befektetések nem feltétlenül vezetnek a legjobb eredményhez a társadalom egésze számára” – zárta gondolatait Jørgensen.
