Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője Berlinben tárgyalt Boris Pistorius német védelmi miniszterrel, miközben folyamatosan nőnek az európai és a globális biztonság jövője elé állított kihívások.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője idei első hivatalos látogatásán kedden Berlinbe utazott, hogy a német védelmi minisztériumban találkozzon Boris Pistorius német védelmi miniszterrel.
Kallast katonai kitüntetéssel és koszorúzással üdvözölték, mielőtt Pistoriusszal megvitatták Ukrajna folyamatos pénzügyi és katonai támogatását, a biztonsági garanciákat, és azt, amit Pistorius „sarkvidéki kérdésként” jellemez.
A német miniszter hozzátette, hogy folynak az esetleges tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítések, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érintett.
Pistorius szerint Putyin „nagyon világosan megfogalmazta álláspontját”, többek között azzal, hogy kijelentette, hogy az Ukrajnába telepített nyugati csapatokat „legitimális célpontként” kezelik.
„Berlin nem fogja elhagyni Kijevet”
Pistorius hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát, és „nem fogja elhagyni Kijevet”, rámutatott arra, hogy Berlin idén 11,5 milliárd eurót biztosít Ukrajnának.
A Kieli Világgazdasági Intézet által összeállított Ukraine Support Tracker szerint Európa több mint 130 milliárd eurós támogatást nyújtott Kijevnek azóta, hogy Oroszország megindította teljes körű invázióját, 2025 októberéig.
Ez a szám magában foglalja az uniós intézmények és az egyes tagállamok hozzájárulásait is, így az európai hozzájárulások megelőzik az Egyesült Államokét, amely 2022 februárja óta mintegy 115 milliárd eurót ígért.
Friedrich Merz kancellár 2025 májusi hivatalba lépése óta Németország leállt az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás nyilvános részletezéséről, a stratégiai kétértelműség politikájára hivatkozva, amelynek célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy előre tudja, milyen fegyvereket szállít.
A kormány ennek ellenére több beruházást jelentett be Ukrajna védelmi szektorába annak érdekében, hogy megerősítse az ország fegyveripart és lehetővé tegye saját nagy hatótávolságú fegyvereinek előállítását, de a részleteket arról, hogy mely vállalatok és fegyverrendszerek érintettek, nem hozták nyilvánosságra.
Pistorius szerint az európai és az ukrán védelmi ipar szorosabb integrációja elengedhetetlen ahhoz, hogy „minden euró a lehető legnagyobb hatást fejtse ki”. Hozzátette, Németország már „pozitív tapasztalatokat” szerzett ebből a megközelítésből, és ezeket a tanulságokat saját fegyveres erőire is alkalmazni kívánja.
A transzatlanti kérdés
Az EU-t és tagállamait védelmi képességeik megerősítésére nem csak az az igény, hogy elrettentsék a NATO-területet ért lehetséges orosz támadástól, hanem az Északi-sarkvidék biztonsági helyzetére nehezedő növekvő nyomás is – különösen a Trump-kormányzat Grönland annektálási fenyegetései.
Grönland dán területként a NATO felelősségi területe alá tartozik Pistorius, hangsúlyozva, hogy a szigetet „védeni kell” és „védeni kell”, és megerősítette Németország megingathatatlan elkötelezettségét a Dán Királyság területi integritása és szuverenitása mellett.
A német magazin megbízásából készült reprezentatív Forsa közvélemény-kutatás szerint Tata németek egyértelmű többsége – mintegy 62 százalék – vészhelyzetben támogatná a katonai akciót, ha Dánia hivatkozna a szövetség kölcsönös védelmi záradékára. A megkérdezettek mintegy harmada (32 százalék) ellenzi ezt a lépést, hat százalékuk pedig nem nyilvánított véleményt. Kallas és Pistorius nem kívánta kommentálni a szárazföldi csapatok esetleges bevetését vagy a szövetségi záradék esetleges kiváltását.
Kallas és Pistorius nem kommentálta a szárazföldi csapatok esetleges bevetését vagy az 5. cikkelyt.
Pistorius azt is elismerte, hogy Grönland hatalmas mérete és gyér lakossága – körülbelül 55 000 fő, köztük 25 000-30 000 inuit – azt jelenti, hogy nem lehet hagyományos területként kezelni.
„Csak csapatjelenléttel nem lehet ott átfogó védelmet biztosítani” – magyarázta, mondván, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága a megfigyeléstől és a járőrözéstől, a felszín feletti és alatti, valamint a levegőben végzett megfigyelési tevékenységtől, az információgyűjtéstől, valamint a folyamatos jelenlétet demonstráló, rendszeres földi gyakorlatoktól függ.
Emiatt, tette hozzá Pistorius, Grönland és az Északi-sarkvidék védelme nem elsősorban vagy kizárólag az Egyesült Államok feladata, hanem a NATO és egész Európa közös felelőssége.
Kallas felszólalásában a transzatlanti kapcsolatokra is kitért, az Egyesült Államokat „nélkülözhetetlen szövetségesnek” nevezve, ugyanakkor elismerte, hogy a kapcsolatok már nem olyan erősek, mint korábban.
„Európa nem fogja tönkretenni 80 évnyi transzatlanti kapcsolatát” – hangsúlyozta Kallas, hozzátéve, hogy Európa és az Egyesült Államok akkor a legerősebb, ha „együtt cselekszünk”.
Ugyanakkor az Egyesült Államok a közelmúltban azt sugallta, hogy Washington szeretné, ha Németország nagyobb vezető szerepet vállalna a NATO-n belül. E jelentések szerint az Egyesült Államok visszafoghatja a szövetségben betöltött szerepét, és nagyobb hangsúlyt fektethet a nyugati féltekére – ezt a megközelítést az Egyesült Államok tavaly év végén közzétett Nemzetbiztonsági Stratégiája támasztja alá.
„Európa legerősebb hagyományos hadserege”
Kallas ezenkívül méltatta Németországot magas védelmi kiadásaiért és Ukrajnának nyújtott tartós támogatásáért.
„Ahhoz, hogy országainkat és népeinket megmentsék, Európának tovább kell javítania védelmi felkészültségét” – hangsúlyozta.
Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója óta a német védelmi kiadások meredeken emelkedtek mind az Olaf Scholz vezette előző kormány, mind a jelenlegi Merz vezette koalíció alatt.
A kinyilvánított cél az, hogy a Bundeswehr teljesen működőképes legyen, és képes legyen megvédeni az országot, és a konzervatív CSU párt képviselői azzal érveltek, hogy a Bundeswehrnek végső soron „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé” kell válnia.
Egyelőre azonban a német fegyveres erők még mindig nem teljesítik ezt az ambíciót, és jelentős hiányosságokkal kell szembenézniük mind a felszerelésben, mind a személyzetben. Az átalakítás felgyorsítása érdekében az előző kormány – a konzervatív ellenzék támogatásával – lazította Németország alkotmányos felhatalmazását az „adósságféken”.
A bruttó hazai termék 1 százalékát meghaladó védelmi kiadásokat, valamint egy 500 milliárd eurós speciális alapot mentesítettek a hitelfelvételi keretek alól.
Személyi oldalon a Bundeswehr az idén legalább 20 000 önkéntes toborzását tűzte ki célul az új katonai szolgálati modell szerint, amelyet Pistorius nemrég tűzött ki. Tavaly az önkéntesek száma alig haladta meg a 12 ezret.
