A kínai külügyek szóvivője fellebbezést adott ki a pekingi sajtótájékoztatón, miután az Egyesült Államok felszólította Kínát, hogy beavatkozzon Iránnal a létfontosságú globális vízi úton.
Kína nagyobb nemzetközi erőfeszítéseket sürget a globális gazdaság befolyásoló nemzetközi feszültségeinek enyhítésére az iráni fenyegetések miatt, hogy megakadályozzák a Hormuz -szorosot.
Az iráni parlament jóváhagyta a szoros bezárását, a kritikus globális kereskedelmi fojtópontot az iráni nukleáris helyszíneken lévő amerikai légitámadásokra válaszul, az iráni állami média vasárnap jelentette, bár az Irán Legfelsõbb Nemzetbiztonsági Tanácsa és Ayatollah Ali Khamenei legfelsõbb vezetője.
Marco Rubio amerikai államtitkár vasárnap felszólította Kínát, hogy megakadályozzák Iránt a szoros bezárásában, amely a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útja a nyersolaj számára.
„Arra bátorítom a pekingi kínai kormányt, hogy hívják fel őket, mert erősen függnek a Hormuz -szorosoktól az olajuk miatt” – mondta Rubio a Fox News interjújában.
Kína az Irán legfontosabb olaj ügyfele, és barátságos kapcsolatokat tart fenn az Iszlám Köztársasággal.
A hétfőn a pekingi sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy Kína beszélt -e Iránnal a kérdésről, Guo Jiakun külföldi szóvivője szerint a Perzsa -öböl és a közeli vizek fontos útja az áruk és az energia nemzetközi kereskedelmének.
„A régió biztonságos és stabil tartása szolgálja a nemzetközi közösség közös érdekeit. Kína felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy fokozza az erőfeszítéseket a konfliktus elmozdulásának előmozdítása érdekében, és megakadályozza, hogy a regionális zavarok nagyobb hatással legyenek a globális gazdasági növekedésre”-tette hozzá Guo.
„Az Irán Hormuz -szorosának bezárása nagyon veszélyes és senkinek nem lenne jó” – mondta az EU magas képviselője, Kaja Kallas hétfőn, a brüsszeli 27 tagállam külügyminisztereivel folytatott találkozó előtt.
Az Irán rövid és közepes hatótávolságú rakétái képesek lennének megcélozni az olajinfrastruktúra platformokat, a szoroson lévő csővezetékeket, vagy akár a kereskedelmi hajók támadását, és a felület-felszíni rakéták tartályhajókat vagy kikötőket célozhatnak az Öböl mentén.
A repülőgépek és drónok segítségével történő légitámadások letilthatják a navigációs vagy radarfelszereléseket a régió főbb szállítási kikötőiben.
Az olyan pilóta nélküli drónok, mint az Irán Shahed modelljei, potenciálisan felhasználhatók a szorosban lévő konkrét hajózási sávok vagy infrastruktúra megtámadására. Irán megkísérelheti hadihajókat telepíteni, hogy fizikailag blokkolja a szoroshoz való hozzáférést. 2012 -ben Irán kibertámadást indított a Szaúd -Arábia olajiparáról, megmutatva annak növekvő képességét ezen a területen.
A Hormuz -szoros a világ egyik legstratégiai szempontból létfontosságú vízi útja, és Irán bármely blokádja komoly kockázatot jelentene Európa számára.
A szoros blokkolása volt a konfliktusra adott négy iráni válasz egyike, beleértve a szárazföldi Európa terrorista cselekedeteit is, amelyeket Claude Moniquet biztonsági szakértő idézett az EuroneWS interjújában.
Ez „katasztrófa Európa számára” – mondta a volt francia hírszerző tiszt.
Az energiabiztonság, a gazdasági sokk, a biztonság és a katonai eszkaláció, valamint a hajózási és kereskedelmi zavarok fenyegetései mind a várt hatások, ha a szoros bezárásakor várható.
Az olajon túl a szoros kulcsfontosságú út a globális szállításhoz. A zavarok késleltethetik a nyersanyagok, az elektronika és a fogyasztási cikkek európai behozatalát, befolyásolva az ellátási láncokat.
A szállítási biztosítási díjak megnövekedhetnek, növelhetik az európai vállalkozások és a fogyasztók költségeit.
