A spanyol tengerpart „példátlanul törékeny”: az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett területek

Dániel Szabó

A spanyol tengerpart „példátlanul törékeny”: az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett területek

A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy a városfejlődés és az éghajlatváltozás törésponthoz sodorta Spanyolország tengerpartját, és sürgeti a váltást a strandregenerációs modellekről a természet alapú megoldásokra.

A Greenpeace jelentése szerint a spanyol tengerpart „példátlanul törékeny” helyzeten megy keresztül az intenzív városfejlesztés és az éghajlatváltozás egyre súlyosabb hatásai miatt. (forrás spanyolul) „Destrucción a toda costa 2026”. A szervezet 194 kritikus pontot azonosít a spanyol partok mentén, ahol a romlás különösen aggasztó.

A tanulmány azt állítja, hogy 2026-ban több mint száz strandon volt szükség mesterséges regenerációra, 246 millió euró költséggel, amely beavatkozásokat „egyre drágább és kevésbé tartós megállásként” ír le. A Greenpeace szerint a beruházás 70%-a a valenciai közösségben összpontosult, közel 20%-a pedig Andalúziában.

A civil szervezet azt állítja, hogy az elmúlt télen nyolc elnevezett vihar egymásutánja a jelenlegi partgazdálkodási modell „záróvizsgája” volt, amely szerinte „megbukott”. Példaként említi az elárasztott otthonokat Valenciában, az összeomlott tengerparti sétányokat Gijónban és San Sebastiánban, a sziklaomlásokat Tenerifén és számos, a homoktól „teljesen megfosztott” strandot.

A legveszélyeztetettebb területek közül a Greenpeace kiemeli az Ebro-deltát, amelyet „az Ibériai-félsziget legsebezhetőbb pontjaként” ír le, valamint a Doñana-partot, a La Manga del Mar Menort, a La Restinga de l’Albuferát, a Camposoto strandot és a Maspalomas-partot.

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a strandok elvesztése veszélyezteti a turisztikai munkahelyeket, és felszólít a part menti ökoszisztémák helyreállítására, az árvízveszélyes területeken az építkezés leállítására, a kitett infrastruktúra áthelyezésének megtervezésére, valamint a part menti gazdálkodás tudományos kritériumok és természetalapú megoldások alapján történő kialakítására.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.