Az EU a jelenlegi rezsim megszűnése után meghajol az új amerikai vámok előtt

Dániel Szabó

Az EU a jelenlegi rezsim megszűnése után meghajol az új amerikai vámok előtt

Annak ellenére, hogy az új vámokat „indokolatlannak” ítélte, a Bizottság kijelentette, hogy prioritása annak biztosítása, hogy az EU-termékekre kivetett vámok a 2025 júliusában kötött EU-USA kereskedelmi megállapodásban megállapított 15%-os felső határ alatt maradjanak.

Az Európai Unió új vámok elfogadására készül, amelyeket az Egyesült Államok várhatóan a következő napokban vet ki a kényszermunka miatt, amennyiben azok nem haladják meg a Turnberry-megállapodásban meghatározott 15 százalékos felső határt – közölte az Európai Bizottság.

A Fehér Ház június elején bejelentette, hogy új vámokat vet ki globális kereskedelmi partnereire, azzal érvelve, hogy a kényszermunkával előállított áruk kereskedelmének megfékezésére tett elégtelen erőfeszítések sértik az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeit.

A jelenlegi amerikai vámrendszer pénteken lejár, és Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője kedden azt mondta, hogy küszöbön áll a kényszermunkára vonatkozó kötelezettségek végrehajtása.

Az európai tisztviselők szorosan figyelemmel kísérik az új vámok szintjét, mivel a Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök által 2025 júliusában a skóciai Turnberryben aláírt EU-USA kereskedelmi megállapodás 15 százalékban korlátozza az EU-termékekre kivetett amerikai vámokat.

„Természetesen nem értünk egyet a kényszermunkára vonatkozó megállapításokkal, és ezt nagyon világossá tettük egyesült államokbeli kollégáinknak” – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő.

„A fő cél azonban annak biztosítása, hogy a megállapodást betartsák, és vállalataink profitálhassanak az ott megfogalmazott stabilitásból és kiszámíthatóságból.”

A kényszermunka elleni uniós szabályok

A Trump-adminisztráció tavaly februárban 10 százalékos vámot vetett ki globális kereskedelmi partnereire, miután az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jogellenesnek nyilvánította a 2025-ös vámokat. A már meglévő legnagyobb kedvezményes vámok mellett ezek a vámok azt jelentik, hogy az EU jelenleg a Turnberry-megállapodásban meghatározott 15 százalékos plafonhoz közeli átlagos vámot fizet.

Az amerikai vámrendszer jelenlegi jogi alapja azonban nem teszi lehetővé, hogy 150 napnál tovább – azaz július 24-ig – érvényben maradjon, hacsak a Kongresszus nem hagyja jóvá a meghosszabbítást, amit az amerikai félidős választások előtt valószínűtlennek tartanak.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma a jelenlegi rezsim leváltására tett erőfeszítéseinek részeként az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján vizsgálatot indított a globális ellátási láncokban alkalmazott kényszermunkával kapcsolatban, amely a következő napokban zárul le.

„Arra számítunk, hogy hamarosan akciókat látunk” – mondta Greer kedden a CNBC-n. „Jelenleg nem tudok pontos idővonalat megadni – az a felelősségem, hogy tájékoztassam a Kongresszust és a többi érdekelt felet, mielőtt valóban felfedném az ilyesmit. De hamarosan cselekvésre számítunk ezen a téren.”

Június elején a Bizottság megvédte előírásait, mondván, szigorú szabályokat alkalmaz a kényszermunkával készült termékekkel szemben.

„Az EU indokolatlannak tartja az ilyen indokok alapján kivetett vámokat” – mondta Olof Gill, a Bizottság helyettes szóvivője akkori nyilatkozatában.

A Bizottság azonban úgy tűnik, hogy nincs jobb megoldás, mint a Turnberry-megállapodás betartásának biztosítása.

Mivel Trump kedden azzal is fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba két éven belül importált generikus gyógyszerekre, ami egy évvel később 200 százalékra emelkedik, a Bizottság szóvivője szerdán közölte, hogy ezek a gyógyszerek mentességet élveznek az EU-USA megállapodás értelmében.

„Az Egyesült Államok 232. szakasza szerinti április 2-i kiáltvány megerősítette ezt a kötelezettségvállalást, és azt várjuk, hogy az Egyesült Államok továbbra is betartja ezt a kötelezettségvállalást” – tette hozzá a szóvivő.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.