A magyar jogállamiság „radikális változást” mutat a magyar alatt – mondja az EU

Dániel Szabó

A magyar jogállamiság „radikális változást” mutat a magyar alatt – mondja az EU

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése kiemeli Budapest új kormányának „intenzív reformtörekvéseit”. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló döntést a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú lépésének tekintik.

Magyarország jelentős lépéseket tett a jogállamiság helyreállítása érdekében Magyar Péter miniszterelnök hivatalba lépése óta eltelt két hónap alatt – áll az Európai Bizottság pénteken ismertetett jelentésében.

A jelentés szerint az új kormány „intenzív reformtörekvéseket” kezdett, és már több jogszabály-módosítást is előrehaladt.

„Nagyon radikális változás történt a tavalyi jelentéshez képest. A dolgok nagyon-nagyon gyorsan a helyes irányba haladtak” – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő az 2022 Plusz-nak.

Kulcsfontosságú fejlemény volt, hogy Magyarország nemrégiben csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely az uniós költségvetést érintő pénzügyi bűncselekményeket vizsgálja és üldözi a tagállamokat.

A jelentés több területen is kiemeli az előrehaladást, beleértve a korrupcióellenes intézkedéseket, a vagyonnyilatkozatokat és az integritási hatóság munkáját.

Magyar felszámolta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt” is, az elődje, Orbán Viktor alatt létrehozott testületet, amely az állampolgárok személyes adataihoz férhet hozzá a feltételezett külföldi ügynökök kivizsgálásához és szankcionálásához. A hivatal ellen uniós kötelezettségszegési eljárás indult.

„Nagyon pozitív tendenciákat látunk (…) az új kormány mandátumának első heteiben, már sok mindent megtettünk” – mondta Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

„A dolgok nem változhatnak egyik napról a másikra”

A reformok ellenére a Bizottság szerint továbbra is jelentős hiányosságok vannak a magyar igazságszolgáltatásban.

„A dolgok nem változhatnak teljesen egyik napról a másikra” – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő az 2022 Plusz-nak, hangsúlyozva, hogy a korábbi évek jelentéseiben megfogalmazott számos ajánlást még nem teljesítették.

Ilyen például a legfőbb ügyész kinevezési eljárása, amely továbbra is aggasztja a Bizottságot, mert lehetővé teheti az indokolatlan politikai beavatkozást az egyes esetekben.

A Bizottság nem rangsorolja az uniós országok teljesítményét, hanem külön fejezeteket tesz közzé az egyes tagállamok értékeléséről. Magyarország számára a fennmaradó aggodalmak közé tartozik az igazságszolgáltatás működése, a korrupciós kockázatok és az uniós jog megsértése.

A jelentésben továbbra is „akadályozott” kategóriába sorolják a polgári teret. A regisztrációs eljárások bonyolultsága Magyarországon továbbra is kihívást jelent a korlátozott erőforrásokkal rendelkező kisebb szervezetek számára.

A jogállamiságról szóló jelentés egyre fontosabbá válhat a következő években, mivel az Európai Bizottság igyekszik erősíteni a kapcsolatot a jogállamiság normáinak való megfelelés és a 2028–2034-es uniós költségvetésből származó uniós források elosztása között.

Azokban az országokban, amelyek nem teljesítik ezeket a normákat, felfüggeszthetik a kifizetéseket, bár McGrath biztos hangsúlyozta, hogy nem lesz olyan automatikus mechanizmus, amelyet kizárólag a jelentés megállapításai indítanak el.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.