Míg a korábbi uniós klímastratégiák elsősorban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére összpontosítottak, a készülő villamosítási terv a gazdasági versenyképesség kérdésévé fogalmazza meg újra a kérdést, kiemelve annak lehetőségét, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyag-importtól való függést – derül ki az 2022 Plusz egyik dokumentumából.
Az 2022 Plusz belső dokumentuma szerint az Európai Bizottság 2040-re javasolja a villamosítási célt, azzal érvelve, hogy az elektromos technológiák széles körű bevezetése 2040-ig nagyjából 200 milliárd eurós fosszilis tüzelőanyag-importot takaríthat meg, csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Bizottság szerint az EU további 50 milliárd eurót költött fosszilis tüzelőanyagok importjára mindössze 111 nap alatt, hogy ellensúlyozza a kritikus fontosságú Hormuzi-szorosból február 28. óta behozott olaj- és gázimport veszteséget, megerősítve a gyorsabb villamosítás gazdasági és ipari szempontját.
Noha a konkrét célt még ki kell dolgozni, a 34 oldalas dokumentumtervezet, amely július 17-i megjelenése előtt még változhat, azt állítja, hogy a közelmúlt geopolitikai sokkjai, köztük a legutóbbi közel-keleti konfliktus, tovább fokozták Európa folyamatos sebezhetőségét az importált olajjal és gázzal szemben.
„(Az Európai Bizottság) 2040-ig a végső energiafogyasztás (X)%-ának megfelelő villamosítási célt javasol, amelyet az EU jogszabályai rögzítenek az energiauniós csomag részeként az elkövetkező évtizedre” – áll a dokumentumban.
Brüsszel átfogó energiareformok bemutatására készül, válaszul a Közel-Keleten kiújuló geopolitikai feszültségekre, amelyek elmélyítették a 2022-ben kezdődött energiaválságot. A régóta várt villamosítási cselekvési terv célja, hogy csökkentse Európa függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, miközben erősíti az ipari versenyképességet.
A Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2040-re az európaiak által felhasznált összes energia egy meghatározott hányada elektromos energiából származzon, nem pedig fosszilis tüzelőanyagokból – benzines vagy dízelmotoros autók helyett elektromos autókból, gázkazán helyett hőszivattyúból vagy szén- vagy gázüzemű gépek helyett elektromos ipari berendezésekből.
A Bizottság a dokumentum szerint a tömb közbeszerzési szabályainak felülvizsgálatával megvizsgálja a hőszivattyúk használatának kötelezővé tételét a középületekben.
A geotermikus energiát – a Földön belül természetesen termelt hőt – szintén „alulkihasznált erőforrásként” ismerték el a nagy hatékonyságú megújuló villamos energia, valamint alacsonyabb hálózati költségek melletti fűtési és hűtési megoldásként.
„Európa villamosenergia-szükségletének legalább 1%-át, fűtési és hűtési igényének 25%-át költséghatékonyan fedezhetné, ha egy megfelelő keretet hoznának létre” – áll a dokumentumban.
Sanjeev Kumar, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) szakpolitikai igazgatója „nagy hírnek” nevezte a középületek hőszivattyúinak potenciális megbízását, megjegyezve, hogy a geotermikus hőszivattyúk már az alapértelmezett opciók, amelyek lehetőséget adnak a termikus fűtési és hűtési hálózatokban való felhasználásukra.
„A villamosítással nem az a fontos, hogy mit csinálsz, hanem az, hogy hogyan. A geotermikus energia mindenki számára előnyös az olcsó, megbízható és bőséges helyi energiával. Ez áll a legközelebb egy ezüstgolyóhoz” – mondta Kumar az 2022 Plusz-nak.
Megakadt a haladás
Brüsszel azzal érvel, hogy Európa már felépítette a kínálati oldal nagy részét, a villamos energia körülbelül 70%-át hazai tiszta forrásból állítják elő, de figyelmeztet, hogy a kereslet nem tudott lépést tartani, mivel számos akadály továbbra is fennáll.
Régóta fennálló európai kihívás, hogy a villamos energia a legtöbb uniós országban továbbra is jelentősen drágább, mint a gáz, és a magas előzetes költségek elriasztják a háztartásokat és a vállalkozásokat attól, hogy hőszivattyúkra váltsanak, napelemeket vagy energiatároló rendszereket telepítsenek.
A hálózati korlátok és az uniós országok közötti csatlakozási késések lelassítják a tiszta technológiákba való befektetést – ez egy billió eurós kihívás, amelyet Brüsszel jelenleg a több megújuló energia elektromos hálózaton történő szállítására vonatkozó engedélyek növelésével próbál meg kezelni. Brüsszel is azon töri a fejét, hogy megfelelő finanszírozást szerezzen egy ilyen hatalmas törekvéshez.
Ha ezeket az akadályokat nem szüntetik meg, a dokumentum arra figyelmeztet, hogy Európa lemarad az ázsiai gazdaságoktól, ahol a villamosítási arány már meghaladja a 30%-ot, szemben az EU 23%-ával, amely az elmúlt évtizedben stagnált.
Felismerve, hogy a villamosítás nem lehet sikeres erősebb infrastruktúra nélkül, a Bizottság javasolni fogja az energiatárolási kapacitás növelését, 2030-ra 200 GW-ra a 2026-os körülbelül 55 GW-ról.
A távfűtési és -hűtési hálózatokba – olyan megosztott rendszerekbe, amelyek központi forrásból biztosítanak fűtést vagy hűtést számos épület számára – szintén nagyobb beruházásokat terveznek, mivel ez csökkentheti az elektromos hálózatra nehezedő terheket. A logisztikai döntéseket azonban elsősorban az országos és a helyi önkormányzatok hozzák meg, magas előzetes költségekkel.
Hogyan kívánja a Bizottság ezt kijavítani
A Bizottság a fosszilis tüzelőanyagok három fő fogyasztóját – az ipart, a közlekedést és az épületeket – kívánja megcélozni.
Brüsszel jogszabályt javasol a villanyszámlák megreformálására, a villamosenergia-árakat aránytalanul terhelő adók és járulékok csökkentésére, valamint a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére.
Ezenkívül indikatív nemzeti célokat határoz meg a villamosenergia-gáz árarány olyan szintre történő csökkentésére, amely gazdaságilag vonzóvá teszi az olyan technológiákat, mint a hőszivattyúk és az elektromos ipari folyamatok.
Például a háztartások legfeljebb 2,5-szer annyit fizessenek az áramért, mint az egyenértékű gázért, az ipari fogyasztók pedig legfeljebb kétszer annyit fizessenek az áramért, mint a gázért. Jelenleg csak Finnországban és Svédországban van 2 alatti villamosenergia-gáz árarány – hangsúlyozza a dokumentum.
A dokumentumból kiderül, hogy az ipar pénzügyi támogatást kapna a kibővített kibocsátáskereskedelmi rendszerből, az EU szén-dioxid-piacáról és az „Ipari Dekarbonizációs Banktól” javasolt 100 milliárd eurós összegből, valamint új ipari hőárveréseken és a hulladékhő hasznosítására irányuló ösztönzőkön keresztül.
Ami a közlekedést illeti, a Bizottság fel kívánja gyorsítani az elektromos járművek elterjedését adókedvezmények, kibővített töltési infrastruktúra, a nagy teherbírású elektromos teherautók támogatása, villamosított kikötők, valamint a jármű-hálózatra kapcsolt technológiák fokozottabb alkalmazása révén.
Azok az épületek, amelyek mostanában reflektorfénybe kerültek, mivel a közelmúltban fellépő hőhullámok felfedték, hogy nem képesek visszaverni a hőt, jelentős támogatást kapnának a hőszivattyúk számára az alacsonyabb áfa, a finanszírozási rendszerek, a közbeszerzési reform, valamint a beszerzési költségek csökkentését és a telepítési arányok felgyorsítását célzó javasolt mechanizmus révén.
Üdvözölték a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére irányuló javaslatot
Seda Orhan, a Climate Action Network Europe nem kormányzati szervezet energetikai vezetője szerint a Bizottság közelgő terve „erősebb a vártnál”, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának 2030 utáni fokozatos megszüntetésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban. Orhan érvelt azonban, hogy ez még erősebb is lehet.
„A villamosítási cél hasznos iránytű, de rögzíteni kell a 2030 utáni keretben, ambiciózus és kötelező erejű megújulóenergia- és energiahatékonysági célokkal, valamint a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére vonatkozó világos keretrendszerrel” – tette hozzá Orhan.
A környezetvédő a „méltányosság és az energiaszegénység kezelésének” szükségességét is hangsúlyozta, kiemelten kezelve az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott háztartások, valamint a legrosszabbul teljesítő épületekben élők célzott támogatását.
Mindazonáltal a Bizottság villamosítási terve politikailag érzékeny reformokon múlik, beleértve a fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetését, a villamosenergia-árak szerkezetének átalakítását, valamint az uniós országok meggyőzését arról, hogy jelentős mértékben fektessenek be a hálózatokba, a tárolásba és az állami támogatási rendszerekbe – ez a feladat már most is kihívást jelent.
A javasolt intézkedések közül sok új jogszabályt és tagállami végrehajtást igényel, ami hosszadalmas tárgyalásokat valószínűsít.
Jan Rosenow, az Oxfordi Egyetem energia- és klímapolitikai professzora elmondta, hogy az EU villamosítási tervének sikere szempontjából két tényező lesz meghatározó: „A cél olyan szinten ér-e, amely kikényszeríti-e a tempót a status quo ratifikálása helyett, és hogy a villanyszámlákra vonatkozó javaslat valóban egyensúlyba hozza-e az áramot drágán tartó adókat és illetékeket.”
„Tedd jól ezeket, és ez az a pillanat, amikor Európa villamosítási rátája ismét emelkedni kezd” – kommentálta Rosenow.
