Az Európai Bizottságnak nem voltak hatékony eszközei az előrehaladás nyomon követésére, és nemzetközi hitelezőkre támaszkodott a balkáni közlekedési ágazatban elért előrehaladás felügyeletében, ami az uniós ellenőrök szerint a befejezett munka szintjén túlmenően pénzeszközök felszabadításához vezetett.
Az Európai Unió 527 millió eurót fektetett be egy kiemelt alapba, amelynek célja a Nyugat-Balkán és a blokk közlekedési hálózatának jobb összekapcsolása.
Több mint egy évtizeddel a kezdeményezés elindítása után azonban az uniós könyvvizsgálók arra figyelmeztetnek, hogy a régió nem valószínű, hogy a 2030-as határidőig kiépíti az alapvető európai közlekedési hálózatát.
Az Európai Számvevőszék legfrissebb ellenőrzése szerint, amelyet kedden, alig néhány nappal a montenegrói EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után mutattak be, az EU a tagjelölt országokkal való kapcsolatainak elmélyítésére és a nyugat-balkáni befolyásának kiterjesztésére törekszik, a blokk még mindig nem rendelkezik megbízható áttekintéssel arról, hogy az általa finanszírozott projektek közül sok időben és a költségvetésen belül megvalósul-e.
A Számvevőszék megállapításai a 2015 és 2025 közepe közötti időszakra nyúlnak vissza, amikor is az Európai Bizottság 527 millió eurót különített el a regionális közlekedési infrastruktúrára a nyugat-balkáni alapokon keresztül. Az uniós auditorok 12 konkrét közúti, vasúti és vízi projektet ellenőriztek, összesen 341,6 millió euró értékben Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Szerbiában.
A megállapítások kényelmetlen kérdéseket vetnek fel az EU egyik stratégiailag legfontosabb befektetési programjának felügyeletével kapcsolatban egy olyan régióban, amely központi szerepet játszik a blokk bővítési ambícióiban.
„Az EU-bővítés szempontjából a jól fejlett infrastruktúra egy lépés a blokk csatlakozási kritériumainak teljesítése felé. A nyugat-balkáni közlekedési projektek túl lassan haladnak ahhoz, hogy ebben az évtizedben összekapcsolják a régiót az EU-val” – mondta Laima Andrikienė, a jelentésért felelős Számvevőszék tagja.
„A Bizottságnak javítania kell a projektek kiválasztásán, nyomon követésén és fenntarthatóságán, valamint növelnie kell az EU által finanszírozott közlekedési projektek láthatóságát a régióban.”
Az uniós finanszírozási programok célja, hogy segítsék a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, elsősorban a nyugat-balkáni országokat az uniós normákhoz igazodó politikai, intézményi és gazdasági reformok végrehajtásában.
Az uniós források átgondolatlan folyósítása
A Bizottság gyakran folyósított átalányösszegű uniós támogatásokat, amelyek jóval meghaladták a projektek tényleges előrehaladását, tárták fel az uniós ellenőrök, ami gyengítette a finanszírozást a megfelelőség biztosítására és az építkezés megfelelő ütemben tartására való tőkeáttételként való felhasználásában.
Ezenkívül a blokk nyugat-balkáni finanszírozási programjának kritikus értékelése során az uniós ellenőrök megállapították, hogy a Bizottság egyre inkább nemzetközi hitelezőkre támaszkodott a négy balkáni országon átnyúló utak, vasutak és vízi utak felügyelete során.
Míg a projektek általában a régió kulcsfontosságú infrastrukturális szükségleteit szolgálják, az uniós ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a végrehajtásuk feletti bizottsági felügyelet gyakran korlátozott. A nyomon követés megerősítése érdekében azt javasolták, hogy az EU végrehajtó hatósága követelje meg a pénzügyi intézményektől, hogy szolgáltassanak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogyan értékelik és mérséklik a végrehajtási kockázatokat.
„A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vezető pénzügyi intézmények bizonyítékokkal szolgáljanak az elégtelen projektfejlesztői kapacitásról, összeférhetetlenségről vagy a kedvezményezett és a nemzeti tulajdon hiányáról” – olvasható a jelentésben.
Az ellenőrzés egy olyan rendszer képét rajzolja meg, amelyben Brüsszel biztosítja a finanszírozás nagy részét, de nagymértékben függ a nemzetközi pénzügyi intézményektől az építkezés felügyelete, a beszerzések felügyelete és a problémák bejelentése.
Az ellenőrök megállapították, hogy a projektinformációk gyakran elavultak, a késedelmeket gyakran nem megfelelően jelentették, és a monitoringrendszerek nem tudtak teljes képet adni a helyszíni előrehaladásról.
Az uniós ellenőrök által megvizsgált projektek mindegyike késéseket tapasztalt, és egyes projektek több mint két évvel késésben voltak. Több esetben a terveket a munkálatok megkezdése után kellett felülvizsgálni, miközben az engedélyezési problémák és adminisztratív szűk keresztmetszetek tovább lassították a szállítást.
„Tekintettel a nyugat-balkáni beruházási kerethez való megnövekedett hozzájárulásokra, arra számítunk, hogy megállapításaink javítani fogják a Bizottság által az EU által finanszírozott WBIF-projektek kiválasztásának, nyomon követésének és jelentésének módját” – olvasható a Számvevőszék ellenőrzésében.
Haladás a tét
Annak ellenére, hogy több milliárd eurót fordítottak a Nyugat-Balkán és az EU közötti összeköttetés javítására, a haladás továbbra is egyenetlen – figyelmeztetnek az uniós könyvvizsgálók. A négy ellenőrzött országban jóváhagyott 43 közlekedési beruházási támogatásból csak hat fejeződött be 2025 közepéig.
Számos vasúti projekt befejezetlen maradt, míg néhány befejezett infrastruktúra kihasználatlan marad, mivel a más adományozók által finanszírozott összekötő szakaszokat még meg kell építeni.
Az ellenőrök elismerték, hogy az uniós finanszírozás olyan projekteket támogatott, amelyek erősítik a regionális kapcsolatokat és elősegítik az integrációt az európai közlekedési folyosókkal.
Mindazonáltal aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottságnak elegendő eszköze van-e ahhoz, hogy valós időben megállapítsa, hogy ezek a törekvések megvalósulnak-e eredményekké.
A jelentés azt sugallja, hogy a kihívás már nem egyszerűen az infrastruktúra finanszírozása, hanem annak biztosítása, hogy Brüsszel hatékonyan nyomon tudja követni, mi történik azután, hogy a pénz elhagyja a számláit.
A Számvevőszék nem szabhat ki pénzbírságot, nem kényszerítheti az intézményeket politikák megváltoztatására, illetve nem indíthat büntetőeljárást magánszemélyek ellen. Elsődleges szerepe az, hogy jelezze az uniós források elköltésével kapcsolatos szabálytalanságokat vagy csalásgyanúkat.
