Az 1GNC néven ismert közös német-holland parancsnoki központ „a NATO keleti szárnyán, különösen Észtország és Lettország régiójában vesz át parancsnoki szerepet” a következő hónapokban.
Németország és Hollandia idén közös taktikai főhadiszállást hoz létre a Baltikumban, hogy a NATO keleti szárnyán lévő erőket irányítsa, és segítsen elrettenteni Oroszországot – közölte csütörtökön Berlin.
A német védelmi minisztérium közleménye szerint az 1GNC néven ismert közös német-holland parancsnoki központ „a NATO keleti szárnyán, különösen Észtországban és Lettországban vesz át parancsnoki szerepet” a következő hónapokban.
„Egy további taktikai parancsnokság telepítése a térségbe erősíti a NATO kohézióját, és támogatja Oroszország elrettentését” – áll a közleményben.
Az 1GNC egy parancsnoki központ, amely szükség esetén akár 50 000 katonát is képes irányítani.
Feladatai közé tartozik a hadgyakorlatok tervezése és lebonyolítása, az esetleges konfliktusok megtervezése és a haderők vezetése háború kitörése esetén.
Az egység, a Német-Hollandia Hadtest főhadiszállása a németországi Münster városában található, és onnan indul NATO-missziókra, ha szükséges.
Jelenleg a NATO-erők a balti térségben egyetlen parancsnokság alá tartoznak a lengyel Szczecin városában.
Az új parancsnoki parancsnokság célja, hogy nagyobb kapacitást és gyorsabb reagálási képességet biztosítson a NATO-nak.
„Azáltal, hogy egy második hadtest parancsnokságot hoznak létre a régióban…Németország Hollandiával együtt demonstrálja hajlandóságát és képességét, hogy felelősséget vállaljon a NATO keleti szárnyának elrettentéséért és védelméért” – mondta a minisztérium.
Hollandia és Németország váltja fel az 1995-ben alapított 1GNC parancsnokságát. Németország 2028 elejéig irányítja az egységet.
Hollandia és Németország mellett jelenleg további 14 NATO-ország lát el személyzetet a főhadiszálláson.
A NATO tavaly január közepén indította el Baltic Sentry programját, hogy fokozza a kritikus tenger alatti infrastruktúra biztonságát és felügyeletét a régióban történt szabotázsgyanús események sorozata után.
Kedden pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az elmúlt hetekben az Európai Unió országainak légterét behatoló drónok „nem elszigetelt incidensek”, a balti vezetők és az EU tisztviselői pedig arra figyelmeztettek, hogy Európa keleti határa mentén fokozódnak a hibrid fenyegetések.






