Az EAEU vezetői kétnapos csúcstalálkozóra gyűltek össze Astanában, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia integrációját, a megosztott digitális piacokat és a kereskedelmi folyosókat, miközben a blokk fennállásának 12. évét ünnepli, és az előrejelzések szerint a forgalom tovább haladja a 2025-ben felállított rekordot.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) országai a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén mélyebb gazdasági integráció felé haladnak, miközben a blokk vezetői Asztanában találkoztak egy kétnapos csúcstalálkozón.
A magas szintű megbeszélések során a tagországok megvitatták az egységes digitális környezet létrehozását annak érdekében, hogy egy több mint 20 millió négyzetkilométeres közös gazdasági téren zökkenőmentesen épüljön fel a piac.
A delegációk a kereskedelemre, a közös projektekre, valamint a megosztott digitális eszközök és mesterséges intelligenciarendszerek fejlesztésére összpontosítottak, amelyek célja az együttműködés megerősítése és a széttagoltság csökkentése az egész tömbben.
Tavaly több mint kétszeresére nőtt az unión belüli kereskedelem, miközben a harmadik országokkal folytatott forgalom 72%-kal nőtt, miközben mára az elszámolások mintegy 90%-a nemzeti valutában zajlik, mivel az EAEU-államok is egységes tranzitrendszert terveznek.
Kasszim-Dzsomart Tokajev kazahsztáni elnök szerint a digitalizáció az unió egészében előmozdítja a fejlesztéseket, és azt mondta, hogy az EAEU-tagok közötti kereskedelmi forgalom mintegy 6%-kal nőhet, ami idén meghaladja a 85 milliárd eurót, szemben a tavalyi 80 milliárd euróval.
Hozzátette, hogy az EAEU-országok GDP-növekedését 2026–2027-re 2,5 százalék körülire tervezik.
Immár 12. éve az EAEU egységes integrált piacként és szabadkereskedelmi övezetként működik öt tagállama – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország – számára.
A blokk már kötött megállapodásokat számos országgal, köztük Szerbiával, Vietnammal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Mongóliával és Indonéziával. Kína továbbra is a blokk legfontosabb partnere, a külkereskedelem körülbelül egyharmadát bonyolítja.
Integráció AI-n keresztül
A kazah Tokajev elmondta, hogy az ország az EAEU elnöksége alatt javasolta a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását a blokk úgynevezett négy szabadságjogának megvalósításában, azzal a céllal, hogy erősítse a tagállamok versenyképességét.
A tagállamok emellett közös elvek kidolgozását javasolták a mesterséges intelligencia felelős használatára, valamint a megosztott számítási kapacitásra és a közös modellfejlesztésre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint eközben Oroszország magas szintű mesterségesintelligencia-találkozót javasolt jövőre a hazai mesterségesintelligencia-modellek további együttműködése, valamint informatikai és energetikai infrastruktúrájának összekapcsolása érdekében.
A helyszínen a kísérleti projekteket már tesztelik az EAEU szintjén.
Kazahsztánban számos mesterségesintelligencia-alapú digitális asszisztenst fejlesztettek ki mind a kormányzati szervek, mind a startupok, hogy segítsék a polgárokat a jogi és szabályozási rendszerekben való könnyebb eligazodásban.
Dmitrij Mun mesterséges intelligenciáért és digitális fejlesztésért felelős miniszterhelyettes szerint ezek az AI jogi asszisztensek célja a jogszabályok egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, valamint a szabályozási rendszerek elérhetőbbé tétele a polgárok és a vállalkozások számára.
Ezen eszközök némelyikét most tesztelik a folyamatok egyszerűsítése érdekében a tagállamokban.
Kereskedelmi folyosók és logisztikai korszerűsítés
A tisztviselők szerint a Kínából Európába érkező áruk körülbelül 85%-a a Középső Folyosón keresztül történik.
A mesterséges intelligenciát egyre gyakrabban alkalmazzák a TDN és a Digital Transport Corridor mellett a Kaszpi-tengeren átnyúló nemzetközi közlekedési útvonalon. Ezek az intézkedések együttesen várhatóan mintegy 30%-kal növelik a nem árucikkek exportját a következő két évben.
Kazahsztán kereskedelmi és integrációs minisztere, Arman Shakkaliyev elmondta, hogy az ország célja a főbb szállítási útvonalak – köztük a Középső Folyosó és az Észak-Déli folyosó – kihasználása egy teljesen integrált logisztikai ökoszisztéma kialakítása érdekében.
A cél az, hogy Kazahsztán olyan kulcsfontosságú regionális csomóponttá váljon, ahol a szállítási útvonalak közelednek, és a nagy exportáramlások konszolidálódnak.
Az ambíció az, hogy 2030-ra egy teljesen működőképes rendszert dolgozzanak ki, a rakomány mennyisége elérje a 10 millió tonnát. A munkálatok már folyamatban vannak, beleértve a vasúti korszerűsítést és az új infrastruktúra fejlesztését.
Putyin látogatása és kétoldalú megállapodások
A csúcstalálkozó Putyin kazahsztáni állami látogatását követte, amelynek során a két ország aláírta a kétoldalú együttműködés hét kulcsfontosságú pillérét, valamint egy szélesebb körű, energetikai, közlekedési, pénzügyi, oktatási és ipari fejlesztési megállapodáscsomagot.
Oroszország továbbra is Kazahsztán legnagyobb befektetője, közel 25 milliárd eurót már befektetett, és ezt a számot tovább kívánja növelni. Emellett építi Kazahsztán első atomerőművét is, amelynek értéke körülbelül 14 milliárd euró.
Putyin elmondta, hogy az erőmű a kazahsztáni villamosenergia-fogyasztás mintegy 20%-át adja majd, hozzátéve, hogy az ilyen projektek finanszírozási feltételei összhangban vannak a nemzetközi gyakorlattal.
Megjegyezte: a projekt eszközrendelésekkel és hosszú távú karbantartási szerződésekkel támogatja az orosz ipari kapacitást, ugyanakkor erősíti a két ország közötti együttműködést az urán- és nukleáris technológia terén.
Kazahsztán tisztviselői szerint a projekt egyszerre jelent energiabiztonságot és egy lépést a nyersanyagexporton túl a nagy értékű technológiai együttműködés felé.
