Európa leggazdagabb 0,1%-a az összes bevétel mintegy 4,5%-át kapja, de arányuk országonként igen eltérő.
A jövedelmek 0,1%-a a leggazdagabbhoz jutó részaránya széles skálán mozog Európa-szerte. Egyes országokban 6% feletti, míg az európai átlag 4,5%. Szakértők szerint az adórendszerek és a bérek egyenlőtlenségei kulcsfontosságú tényezők e különbségek mögött.
Tehát mely országok adják ennek a csoportnak a bevételek legnagyobb részét – nagyjából minden 1000 emberből egyet?
A World Inequality Database adatai szerint ennek a rendkívül gazdag csoportnak a jövedelmi részesedése a hollandiai 1,6%-tól a grúziai 10,2%-ig terjed 35 országban, beleértve az EU-tagokat, a tagjelölteket, az EFTA-tagokat és az Egyesült Királyságot.
A számok 2024-et vagy a 2020 utáni legfrissebb elérhető évet tükrözik, kivéve Olaszországot, ahol a legfrissebb adatok 2015-ből származnak. Itt a jövedelmet adók és juttatások előtt mérik.
Az uniós országok közül Észtország a legmagasabb, 8,3%, ezt követi Bulgária (7,5%) és Lengyelország (7%).
Két uniós tagjelölt ország is 6% felett van: Szerbia (6,9%) és Törökország (6,1%).
Dánia (5,8%) és Románia (5,1%) is 5% felett van.
Miért a különbségek?
Dr. Pawel Bukowski, a University College London munkatársa szerint a politikák és az intézmények kulcsszerepet játszanak.
„Az országok különbözhetnek az újraelosztás mértékében, vagyis abban, hogy mennyire próbáljuk adókkal és szociálpolitikával befolyásolni a jövedelmeket” – mondta az 2022 Plusz Businessnek.
„Ebben a tekintetben Közép-Kelet-Európában meglehetősen alacsony az újraelosztás mértéke. Például Lengyelországban az adórendszer regresszív, vagyis a gazdagok viszonylag kevesebbet fizetnek, mint a szegények”
Azt is megjegyezte, hogy sok szociálpolitikát úgy alakítanak ki, hogy az nem feltétlenül egyenlővé teszi a jövedelmeket.
Olaszország kivételével a négy legnagyobb gazdaság szorosan egymás mellett klaszterezi, az ultragazdag csoportok nagyon hasonló részesedéssel: Spanyolország (5%), Németország (4,9%), az Egyesült Királyság (4,9%) és Franciaország (4,9%).
Írország (4,8%) közvetlenül mögöttük áll, valamivel a 4,5%-os európai átlag felett.
Az alsó végén több ország is szorosan egymáshoz tömörül. Hollandia részesedése a legalacsonyabb, 1,6%, ezt követi Ciprus (2,2%), Montenegró (2,3%), Szlovénia (2,3%), Belgium (2,3%), Albánia (2,4%) és Lettország (2,4%), mindegyik 2,5% alatti.
A legfrissebb Olaszországra vonatkozó adat a WID-ben 2,0%, de ez 2015-ből származik, és nem biztos, hogy közvetlenül összehasonlítható. A WID által közzétett Guzzardi és Morelli tanulmánya 2021-ben 3,3%-ot tesz ki.
A leggazdagabb 0,1% jövedelmi aránya 3,5% és 4,5% között mozog Görögországban (4,5%), Svájcban (4,3%), Csehországban (4,2%), Svédországban (3,7%), Finnországban (3,5%) és Norvégiában (3,5%).
Dr. Salvatore Morelli, a Roma Tre Egyetem munkatársa megjegyezte, hogy egyes országok magasabb bevételi aránya részben a bérek, az üzleti bevételek és a vagyon tulajdonlásának valóban magasabb koncentrációját tükrözheti (ami viszont tőkejövedelmet generál), különösen az 1990-es évek gazdasági átalakulásait követően.
Ugyanakkor tükrözhetik a nyugdíjrendszerekben, az adóbevallási szabályokban, az informalitásban és a tőkejövedelmek adminisztratív adatokban való megfigyelésének mértékében mutatkozó különbségeket is.
Bérkompresszió és erősebb kollektív alku
„A kutatások azt sugallják, hogy az erősebb bérsűrítéssel, erősebb kollektív tárgyalási intézményekkel, alacsonyabb munkanélküliséggel és kiterjedtebb társadalombiztosítási rendszerrel rendelkező országok általában csökkentik a legjobban keresők és a lakosság többi része közötti adózás előtti jövedelemkülönbséget” – mondta Morelli az 2022 Plusz Businessnek.
„Ez segíthet megmagyarázni, hogy a skandináv és több nyugat-európai ország miért könyvelhet el gyakran alacsonyabb felső jövedelmi részesedést, mint sok rendszerváltás utáni gazdaság.”
Növekszik a leggazdagabbak jövedelmi aránya?
Európában a leggazdagabbak 0,1%-a 6,43%-os részesedést szerzett a bevételből 1940-ben. Ez a szám folyamatosan csökkent, és az 1980-as évek elejére 2,7%-ra esett vissza.
Ezután ismét emelkedett, 2007-ben megközelítette az 5%-ot, mielőtt a pénzügyi válság visszahúzta volna. 2010 körül viszonylag változatlan maradt, 2024-ben 4,54%-on állt.
