Franciaország, Németország és Svájc között mintegy 300 kilométeren keresztül folyik a talajvíz a föld alatt. Ez Európa legnagyobb felszín alatti vízkészlete, de egy új tanulmány szerint erősen szennyezett.
Frankfurttól Bázelig mélyen a föld alatt rejlik egy kincs, amely több mint ötmillió embert lát el ivóvízzel a régióban. Európa legnagyobb felszín alatti vízkészlete. Körülbelül 300 kilométeres mélységben húzódik a felszín alatt, és táplálkozik például a Felső-Rajnából és számos vizes élőhelyből.
De ez a hatalmas talajvíztározó erősen szennyezett, amint azt egy júniusban közzétett tanulmány kimutatta. Növényvédő szerek, gyógyszermaradványok és szintetikus ipari vegyszerek, az úgynevezett per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) szennyezik a talajvizet; megfelelő nyomanyagokat mutattak ki.
Ez a 150 milliárd köbméteres földalatti medence nemcsak az ivóvíz szempontjából létfontosságú, hanem számtalan állat- és növényfajra is hatással van. Újra és újra születnek új felfedezések, mint például a „Parabathynella baden-wuerttembergensis” talajvízi rákfaj. Utazás a felszín alatt Németország, Franciaország és Svájc között.
Földalatti: a Rajna völgyének láthatatlan folyója
A tározó Frankfurt am Maintól a francia határon át Strasbourgig, délebbre pedig a svájci Bázelig terjed. A víz térfogata nehezen felfogható – 150 milliárd köbméter nagyjából 60 millió olimpiai méretű uszodának felel meg.
A Felső-Rajna-völgy felszín alatti vízkészlete nagyjából megegyezik a három egymással összefüggő Boden-tó föld alatti méretével. Maga a Bodeni-tó körülbelül 48 milliárd köbméter vizet tartalmaz.
A talajvíz akkor használatos, ha a környező talaj tartósan telített vízzel. A fenti rétegek nem állandóan nedvesek; ezt telítetlen talajzónának nevezik. Az évszaktól és a csapadéktól függően a talajvíz emelkedhet vagy süllyedhet.
Az ivóvízként használt talajvíz gyakran csak néhány, legfeljebb néhány száz méter mély. Helyenként alig egy méterrel a felszín alatt folyik, lassan észak felé. De a Felső-Rajnában a Graben fúrása már elérte a 3335 métert a Föld magja felé. Az úgynevezett „Frankenthal 10” műveletet Mannheim és Worms között hajtották végre, és ez az eddigi legmélyebb fúrás.
A Felső-Rajna Graben legmélyebb ismert szakasza az úgynevezett Heidelberger-tó, ahol a talajvíz több mint 500 méter mélyen fekszik. A kutatók szerint más területeket éppoly kevéssé vizsgálnak, mint a mélytengert.
Peszticidek és gyógyszeripari hulladékok: káros anyagok okozta szennyezés
Európa legnagyobb felszín alatti víztesteként a Felső-Rajna-völgy csaknem ötmillió embert lát el ivóvízzel a vízgyűjtő területén. Európa más jelentős tározóihoz képest ezért az egyik legértékesebb talajvízrendszer.
Jó ideje azonban a terület egyre inkább ki van téve az ember által okozott nyomásnak. A határokon átnyúló Ermes-II tanulmány eredményei szerint különösen a túlzott mértékű műtrágya és növényvédő szerek használata terheli a talajvizet. (forrás németül) 2025 júniusától.
A vizsgált 1500 megfigyelési hely 96 százalékán – a Rajna mentén, Németország déli részén, Észak-Svájc és Kelet-Franciaország között – legalább egy mikroszennyezőt találtak. A fő okként a növényvédő szereket (peszticideket) jelölték meg. De a mezőgazdaság mellett a környező városok, ipari üzemek és számos szennyvíztisztító telep is hozzájárul a környezetterheléshez.
A tesztek azonban nyers vizet vizsgálnak. Az ivóvizet nem közvetlenül a talajvízből veszik; forgalmazás előtt speciális kezelésen esik át. A talajvíz minősége csak azt határozza meg, hogy a vizet milyen mértékben kell kezelni, mielőtt az megfelelne a közegészségügyi előírásoknak.
Mi köze van a koktélhatásnak az ivóvizünkhöz
A megfigyelési helyek 59 százalékán túlléptek legalább egy ivóvíz határértéket – számoltak be a tanulmány szerzői, amikor ismertették eredményeiket. Az egyik különösen elterjedt anyag a trifluor-ecetsav (TFA), amelyet a tudósok „végső PFAS-ként” írnak le.
A PFAS-ok, más néven „örök vegyszerek” olyan mesterséges anyagok, amelyeket az ipar számos fogyasztási cikk, például elektronikai eszközök, festékek, autók és kozmetikumok gyártásához használ. A TFA a talajvízben leggyakrabban kimutatott PFAS vegyület. Ezért a környezetben mindenütt jelen lévőnek tekinthető.
A vizsgálatba bevont szakértők „koktél-effektusról” is beszélnek. Bizonyos anyagok vagy anyagcsoportok együttes előfordulása esetén mérgező hatásuk – kis mennyiségben is – felerősödhet. Még mindig kevéssé ismert, hogy ez pontosan milyen hatással van az egészségre és a környezetre.
A három éve folyó vizsgálat célja a felszín alatti vizek minőségi romlásának okainak feltárása. Ennek lehetővé kell tennie olyan intézkedések kidolgozását, amelyek megakadályozzák a további hanyatlást. 1991 óta végeznek rendszeres elemzéseket.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a felszín alatti vizek védelme továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe” – mondta Dr. Dirk Grünhoff, a Rajna-vidék-Pfalz Állami Környezetvédelmi Hivatal elnöke. Hozzátette, az adatok szilárd alapot biztosítanak e kihívások kezeléséhez és konkrét intézkedések levezetéséhez.
A mikroorganizmusok tisztító szerepet töltenek be
Eddig még a környezet maga gondoskodott a tisztítás egy részéről. Azon kevés állatok egyike, akik Baden-Württemberg nevet viselik, valójában a talajvíztározóban élnek. A talajvízi rákfélék apró faja: Parabathynella badenwuerttembergensis. A Koblenz-Landau Egyetem kutatói 2013-ban fedezték fel a talajvízben, és különösen fontos szerepet tölt be: egyfajta tisztítócsapatként ezek a mikroorganizmusok lebontják a szerves anyagokat és elfogyasztják a baktériumokat.
Ez a felszín alatti vízi rákféle ősi, primitív és kissé bizarr kinézetű lény egy több mint 200 millió évvel ezelőtti időszakból, amint azt a Baden-Württembergi Állami Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban kifejtette. Testfelépítése feltehetően alig változott évmilliók óta. A hatóság a talajvizet „élő geológiai múzeumnak”, az állatokat pedig „élő kövületnek” minősítette.
