A lézerek a GPS kulcsa, mint a Holdon történő navigáció?

Dániel Szabó

A lézerek a GPS kulcsa, mint a Holdon történő navigáció?

A tartósan árnyékolt kráterek régóta foglalkoztatják a tudósokat. Segíthet-e egy új lézerrendszer a jövőbeni űrhajóknak biztonságosabban navigálni a Holdon?

Egy új tanulmány szerint a tudósok rendkívül stabil lézerek építését javasolták a Hold legsötétebb krátereiben, hogy segítsék a jövő űrhajóinak navigálását és pontosabb időmérését.

A NASA Jet Propulsion Laboratory és az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének kutatói egy lektorált tanulmányban azt javasolták, hogy helyezzenek el egy kis szilícium-eszközt a Hold egyik állandóan árnyékolt kráterében a lézerfény stabilizálása érdekében.

Miután stabilizálódott, a lézer használható időzítési és navigációs jelként a jövőbeli holdküldetések során.

A tudósok szerint ez segíthet az űrhajók biztonságos leszállásában, támogathat egy GPS-szerű rendszert a Holdon, és javíthatja a műholdak közötti kommunikációt.

Miért a Hold legsötétebb kráterei?

A tartósan árnyékolt kráterek régóta foglalkoztatják a tudósokat, mert vízjeget és más, a jövőbeni holdküldetéshez szükséges erőforrásokat tartalmazhatnak.

De nehéz is tanulmányozni őket, mert alig vagy egyáltalán nem kapnak napfényt, ami kihívást jelent a leszállás, a mozgás és a közvetlen megfigyelés.

A tanulmány azt javasolja, hogy egy kisméretű szilícium eszközt, úgynevezett optikai üreget engedjenek le az egyik kráterbe, hogy a lézert a rajta áthaladó fény szabályozásával stabilizálják.

A készülék úgy működik, hogy két tükör között visszaveri a fényt. Ahhoz, hogy a lézersugár stabil maradjon, a tükrök közötti távolságnak szinte tökéletesen állandónak kell maradnia.

A kutatók szerint a kráterek belsejében lévő mély hideg segítene ennek elérésében.

Mivel a szilícium ilyen alacsony hőmérsékleten alig tágul vagy zsugorodik, a lézerjel sokkal egyenletesebb maradhat, mint a Földön.

A kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a lézereknek a hálózata segíthet észlelni a Holdon lévő objektumok közötti távolság apró változásait, ami új utakat nyithat meg a gravitáció és a téridő tanulmányozására.

A csapat szerint a technológiát először alacsony Föld körüli pályán lehet tesztelni, mielőtt a következő néhány évben a Hold felszínére telepítenék.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.