Meloni nagyobb költségvetési rugalmasságot kér az emelkedő energiaköltségek kezelésére, figyelmeztetve Olaszországot, hogy kilép a SAFE védelmi programból, az Európai Bizottságnak küldött új levelében.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sürgette az Európai Bizottságot, hogy lazítsa meg a költségvetési szabályokat a megugró energiaköltségekkel küszködő háztartások és iparágak esetében, azzal érvelve, hogy az energiabiztonságot ugyanolyan sürgősen kell kezelni, mint a védelmi kiadásokat.
Az 2022 Plusz által Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek küldött hétfői levelében Meloni kijelentette, hogy az EU-nak ugyanolyan „politikai bátorságot” kell tanúsítania az energia terén, mint a védelem terén.
„Ha joggal tekintjük a védelmet olyan stratégiai prioritásnak, amely indokolja a nemzeti menekülési záradék aktiválását, akkor politikai bátorsággal kell felismernünk, hogy ma az energiabiztonság Európa stratégiai prioritása is” – áll a levélben.
A fellebbezés az energiasokktól való újbóli félelmek közepette történt, mivel a feszültség fokozódik a Közel-Keleten, és egyre nő az aggodalom a Hormuzi-szoros, az olaj- és gázszállítás kulcsfontosságú globális hajózási útvonalának esetleges fennakadása miatt.
Európa-szerte a kormányok továbbra is óvakodnak az ukrajnai orosz inváziót követő energiaválság megismétlődésétől, amely gyárleállásokat, megugró inflációt és rendkívüli állami támogatásokat váltott ki.
Meloni azzal érvelt, hogy az EU nem kérheti a polgároktól a védelmi kiadások növelését, miközben közömbösnek tűnik a háztartásokra és a vállalkozásokra nehezedő pénzügyi nyomással szemben.
Az olasz kormányfő szerint a biztonságot nem csak katonai értelemben kell mérni, hanem azon is, hogy a gyárak tovább működnek-e, a családok megengedhetik-e maguknak az energiaszámlákat, és a kormányok meg tudják-e tartani a gazdasági stabilitást.
Róma kérésének középpontjában az EU július 8-án elfogadott nemzeti menekülési záradéka áll, amely átmeneti költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé a tagállamok számára, hogy rendkívüli körülmények között növeljék védelmi kiadásaikat.
Meloni szerint Brüsszel már hajlandóságot mutatott a költségvetési szabályok lazítására válaszul Oroszország ukrajnai háborújára és Európa katonai felkészültsége miatti növekvő aggodalmakra. Olaszország most hasonló rugalmasságra törekszik a rendkívüli energiaintézkedéseknél.
A kormányfő, akinek a konzervatív Olaszország Testvérei párt vezeti a kormánykoalíciót, a közvélemény egyenetlen támogatásával is szembesül a magasabb védelmi kiadások iránt, miközben sok szavazó továbbra is a megélhetési költségekre összpontosít.
„Nem igazolhatjuk polgáraink szemében, hogy az EU a szigorúan értelmezett biztonság és védelem pénzügyi rugalmasságát teszi lehetővé, és nem azért, hogy megvédje a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat egy új energiavészhelyzettől, amely súlyosan érinti a reálgazdaságot” – áll a levélben.
Olaszország a második legmagasabb GDP-arányos adóssághányaddal rendelkezik az EU-ban Görögország után, ami korlátozza Róma mozgásterét a nagyszabású támogatások számára a meglévő fiskális szabályok értelmében.
Meloni azt is felvetette, hogy az energiaköltségek nagyobb rugalmasságának hiánya megnehezítheti Olaszország támogatását az EU Biztonsági Akciója Európában (SAFE) programhoz, amely a blokk 150 milliárd eurós közös hitelfelvételi mechanizmusa, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése.
A SAFE célja, hogy segítse a tagállamokat a katonai beruházások fellendítésében és a NATO ambiciózusabb kiadási céljainak teljesítésében.
„E szükséges politikai koherencia hiányában az olasz kormánynak nagyon nehéz lenne elmagyarázni a nyilvánosságnak a SAFE program lehetséges igénybevételét a jelenleg tervezett feltételek mellett” – írta Meloni.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter május 14-én közölte, hogy felvilágosítást kért a Pénzügyminisztériumtól, hogy Olaszország részt vesz-e az EU fegyverbeszerzési alapjában, és megjegyezte, hogy Rómának a hónap végéig kell döntenie arról, hogy csatlakozik-e a rendszerhez.
