Az EU terve a „sütifáradtság” leküzdésére

Dániel Szabó

Az EU terve a „sütifáradtság” leküzdésére

Az EU csökkenteni akarja a „sütifáradtságot” a böngészőszintű beleegyezési szabályokkal, amelyek kevesebb bannert és nagyobb átláthatóságot ígérnek. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat új kapuőröket teremthet, gyengítheti a személyre szabott hirdetéseket, és növelheti az európai vállalkozások költségeit.

Sok európai már régóta nem vesz tudomást azokról a cookie-król, amelyek felbukkannak a böngészőjükben, és megnyomják az „elfogadás” (az európaiak nagyjából 54%-a) vagy a „megtagadás” (26%) gombot – különösebb utánajárás nélkül.

Természetesen még kevesebben szánnak időt arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék adatvédelmi beállításaikat, hogy megtudják, ki fér hozzá keresési előzményeihez. A problémát „sütifáradtságnak” nevezték el, és az Európai Bizottság a Digital Omnibusban felvázolta a megoldást szolgáló új rendszer terveit.

A kritikusok azonban kijelentik, hogy az új rendszer új kapuőröket teremthet, nem foglalkozik a fogyasztók online műveltségének kérdésével, és azt eredményezi, hogy az európai vállalkozásoknak többet kell költeniük online hirdetésekre.

A Digital Omnibus javaslatai

A Digitális Omnibusz csomaggal, különös tekintettel a 88b. cikkre, az EK módosítási terveket fogalmaz meg egy olyan központosított keretrendszer létrehozására, ahol a felhasználó egyetlen kattintással, géppel olvasható gombbal adja meg vagy tagadja meg az adatkezeléshez való hozzájárulását, és az adatkezelőnek csak 6 hónap elteltével van joga újra feltenni ugyanezt a kérdést.

Az EB négy dimenzióban foglalja össze a várt pozitív hatásokat a Digitális Omnibuszban: kevesebb cookie-banner, nagyobb átláthatóság, egyértelműbb, hogy mikor kérhető újra a hozzájárulás, valamint a hozzájárulás centralizált megközelítése, ami kevésbé terheli a fogyasztókat, a közszférát és az európai vállalatokat egyaránt.

Az EB saját elemzése a központi böngészőszintű hozzájárulás társadalmi-gazdasági előnyeiről 820 millió eurós megtakarítást becsül a vállalkozások számára, 320 millió eurót a közszféra számára, mivel nem kell többé forrásokat költeniük saját cookie-beleegyezési mechanizmusaikra.

A termelékenység megtakarítására vonatkozó becslések – nagyjából évi 4,98 milliárd eurót – kissé túlzónak tűnnek, mivel egy alapfelhasználó látogatásainak számát számolják össze azzal a másodpercekkel, ameddig egy személy a cookie-kat engedélyező szalaghirdetésekre kattint, azzal érvelve, hogy az új javaslat évi 4,98 milliárd euróval növelheti a termelékenységet.

Mario Draghi versenyképességi jelentésében részletesen foglalkozott az európai termelékenység kérdéseivel. Az egyes európaiak számára amellett érvel, hogy az EU-tagállamoknak gyorsan át kell állniuk a készségek fejlesztésének puha koordinációjáról a célzottabb, KPI-alapú programok felé.

Ha a böngészőszintű beleegyezést valóban elfogadják, akkor pár év múlva viszonylag könnyű lesz kiugrást – vagy annak hiányát – keresni az európai munkatermelékenységi jelentésekben.

A centralizált beleegyezési megközelítés kritikája

Fogyasztói szempontból nem lehet vitatkozni azzal a törekvéssel, hogy a cookie-bannereket átláthatóbbá és kevésbé bonyolulttá tegyük. Logikusnak tűnik a felhasználónak a cookie-król való újbóli megkérdezésének időkorlátja is, de mindenekelőtt az online hirdető európai cégekre gyakorolt ​​lehetséges negatív hatásokat kell figyelembe vennünk (ha az időtartam túl hosszú).

A központosított hozzájáruláskezelésről szóló javaslat azonban szélesebb körű vitát igényel, ahol a döntéshozók nem csak műszaki szakértőkkel, hanem a versenyt felügyelő intézményekkel is konzultálnának a lehetséges negatív következmények alaposabb értékelése érdekében.

A European Tech Alliance felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező böngészőszintű hozzájárulással néhány közvetítő kezében is központosítható a hozzájáruláskezelés, ami gyakorlatilag új kapuőröket teremthet, és gyengítheti a felhasználók és a szolgáltatók közötti közvetlen kapcsolatot.

A javaslat a kis- és középvállalkozások, valamint a digitális marketing szakemberei számára is fontos. Ha a jelenlegi hozzájárulási mechanizmus rendszerét böngésző szintű hozzájárulási rendszerre cserélik, akkor a kkv-knak és a marketingszakembereknek a személyre szabott hirdetésekről a kontextus szerinti hirdetésekre kell áttérniük, amelyek az Implement Consulting csoport tanulmánya szerint mindig kevésbé hatékonyak és drágábbak.

Konstruktív, alternatív megközelítés, amely egyszerre teljesítheti az Európai Bizottság azon törekvését, hogy csökkentse a „sütifáradtságot”, tiszteletben tartsa az európai adatvédelmi keretet, védje a fogyasztókat, csökkentse a vállalkozások és a közszféra adminisztratív terheit, ugyanakkor elkerülje a lehetséges negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal járó új komplexitási réteg kialakulását, egyértelmű iránymutatásokat vezetne be arra vonatkozóan, hogy az adatvédelmi rendelet milyen operatív, érdekalapú adatkezelési tevékenységeket követel meg, amelyekhez nem tartozik bele az adatvédelmi rendelet.

Ezt a történetet eredetileg az EU Tech Loop oldalán tették közzé, és egy megállapodás részeként megosztották az 2022 Plusz-on.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.