Németország átformálja fegyveres erőit. A Bundeswehr gyorsabb, képességesebb és technológiailag fejlettebb lesz, és képes lesz precízen nagyobb hatótávolságú célpontokat ütni.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán először ismertette a Bundeswehrre és Németország egészére vonatkozó katonai stratégiát.
„Célunk egyértelmű: továbbra is erősítjük a Bundeswehr hadműveleti készenlétét – és ezt ütemesen tesszük” – mondta.
Pistorius szerint a stratégiát elsősorban Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója, valamint a harctéren és a védelmi iparban bekövetkezett fejlemények vezérelték, amelyek azt mutatják, hogy a fegyveres erőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell, még azokhoz a kihívásokhoz is, amelyek „még előre nem láthatók”.
Pistorius arra figyelmeztetett, hogy a fenyegetettségi környezet jelentősen romlott az elmúlt években, és a nemzetközi rendet jobban megkérdőjelezték, mint eddig bármikor.
„Más szóval, a világ kiszámíthatatlanabbá, és igen, veszélyesebbé vált” – mondta.
Ennek fényében a német kormány megvizsgálta, hogyan alakulhatnak ki a fenyegetések, mely forgatókönyvek valószínűek, és mely lehetséges konfliktusokra kell Németországnak felkészülnie.
Dr. Christian Mölling német biztonsági szakértő a LinkedIn-en egy „fontos első lépésnek” nevezte a stratégiát, amelyet „egy pillanatig sem szabad összetéveszteni, miután minden egyik napról a másikra megváltozik”.
„Történelmileg a német katonai tervezést erősen alakították a NATO-követelmények. Ez alapvetően nem fog változni – és nem is kell” – folytatta, hozzátéve, hogy „újdonság azonban az, hogy Németország most formálisan megfogalmazza a nemzeti katonai célokat, prioritásokat és mozgásteret, amelyeket aztán behozhat a NATO-ba és Európába”.
Alapvető újragondolás
Az új stratégia középpontjában az alapvető újragondolás áll. A jövőben a német hadsereg kevésbé fog összpontosítani a rögzített haderő-létszámra, hanem inkább a konkrét képességekre.
„Nem a tankok, repülőgépek vagy hajók pontos számáról van szó a következő 10, 15 vagy akár 20 évben” – mondta Pistorius, azzal érvelve, hogy az számít, hogy az erők valójában mire képesek.
Ezt a megközelítést a fegyveres erők főfelügyelője, Carsten Breuer is megerősítette. „Most azt vizsgáljuk, hogy milyen hatást érhetünk el” – mondta.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a képességeket többé nem kell egyetlen rendszerhez kötni – az eredmény számít. A kiemelt területek közé tartozik a légvédelem, a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek és a modern, adatvezérelt hadviselés képessége. Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia is sokkal nagyobb szerepet fognak játszani.
Fókuszban a „mély ütésekre”
A stratégia másik kulcsfontosságú pillére az úgynevezett „mélycsapás”, az a képesség, hogy célokat érjenek el messze a frontvonal mögött. Pistorius és Carsten Breuer főfelügyelő világossá tette, hogy ezek a képességek egyre fontosabbak lesznek. Ez magában foglalja azokat a nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket, amelyek célja az ellenséges utánpótlási útvonalak, a parancsnoki központok és a kritikus infrastruktúra korai szakaszában történő eltávolítása.
Az ukrajnai háború hátterében ezt a megközelítést kulcsfontosságúnak tekintik az ellenséges struktúrák korai meggyengítéséhez és a saját erőkre nehezedő nyomás enyhítéséhez. A Bundeswehr jelenleg csak korlátozott képességekkel rendelkezik ezen a területen. Fő rendszere a Taurus cirkálórakéta, egy több mint 500 km-es hatótávolságú német-svéd fegyver, amely a mélycsapásspektrum alsó végére helyezi.
A jövőben azonban Németország célja, hogy jelentősen kibővítse az ilyen célpontok precíz – és nagyobb távolságú – lecsapásának képességét. Ilyen például az új F-35-ös vadászgéphez tervezett JASSM-ER cirkálórakéta beszerzése. Körülbelül 1000 km-es hatótávjával a Bundeswehr hatótávolságát jóval túlmutatná a jelenlegi rendszereken. A repülőgépet és a rakétát is a Lockheed Martin amerikai védelmi óriás gyártja.
A stratégia egyes részei titokban maradnak
Pistorius szerint a stratégia egyes részeit szándékosan titkolják. A konkrét forgatókönyveket és a lehetséges telepítési terveket nem hozzák nyilvánosságra, mivel ez túl sok betekintést adna az ellenfeleknek. „Különben felvehetnénk Vlagyimir Putyint az e-mailek terjesztési listájára” – mondta.
A stratégiai átalakítás mellett a német kormány a Bundeswehr jelentős bővítését tervezi. A cél a 460 000 fős összlétszám elérése, az aktív csapatok és tartalékok kombinálásával. Németországban jelenleg körülbelül 184 300 aktív katona és nagyjából 860 000 tartalékos katona van. Az emelést több szakaszban kell végrehajtani. A közvetlen cél a hadműveleti készültség gyors fellendítése 2029-ig. A következő években új képességek fejlesztésére van szükség – a beérkező fegyverrendszerekre is számítva.
A védelmi minisztérium azt állítja, hogy pragmatikus megközelítést alkalmaz a toborzásban. A megfelelő létszám biztosítása érdekében több jelentkezőt fogadunk, mint ahány álláshely van. „Megengedjük a túlfoglalást” – mondta Pistorius.
A tartalékosok fókuszba kerülnek
Az egész stratégia központi eleme a létszámbővítés. Elegendő haderő nélkül nem lehet új képességeket kifejleszteni vagy hosszú távon fenntartani. A tartalékosok sokkal nagyobb szerepet fognak játszani, már nem tartaléknak tekintik őket, hanem a fegyveres erők szerves részének. „Kifejezetten úgy látjuk, hogy az új tartalék az aktív csapatokkal egyenrangú” – mondta Pistorius.
Szerepük különösen fontos lesz otthon. A válság idején Németország várhatóan Európa logisztikai központjaként szolgál majd, ahol a csapatok mozgatása, az utánpótlási vonalak és a kritikus infrastruktúra védelmet igényel, és a feladatok nagyrészt a tartalékosokra hárulnának.
„Szükségünk van a tartalékra annak biztosítására, hogy Németország logisztikai központként működjön válság vagy védelmi forgatókönyv esetén. Ebben az értelemben a tartalékunk a csuklópánt a katonai és a civil társadalom között” – mondta Pistorius.
Ugyanakkor a Bundeswehr szervezetileg agilisabbá válik. A védelmi minisztérium célja a bürokrácia csökkentése és a folyamatok ésszerűsítése a szélesebb reformok részeként. A tervek között szerepel a papíralapú rendszerek felváltására szolgáló digitális munkafolyamatok, kevesebb jelentéstételi követelmény, valamint az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, nagyobb mértékű alkalmazása.
„A jelentéstételi kötelezettségek csak ott maradnak meg, ahol valódi értéket adnak” – tette hozzá Pistorius. Magának a stratégiának nem célja, hogy rögzítse.
„Ezek a stratégiák élő dokumentumok” – mondta a védelmi miniszter, és a fenyegetések és a technológiák fejlődésével rendszeresen frissítik őket.
