Ez a közép-ázsiai úti cél nemzeti parkjait és kalandkínálatát bővíti

Dániel Szabó

Ez a lépés várhatóan új madármegfigyelési, vadkövetési és túrázási lehetőségeket nyit meg az ökoturisták számára, mivel Kazahsztán megpróbálja helyreállítani az ökológiai egyensúlyt.

Kazahsztán, a világ egyik legnagyobb és legzöldebb országa bejelentette nemzeti parkjainak bővítését.

Ez a lépés várhatóan 2035-re mintegy 20 000 négyzetkilométer védett területtel bővül, így a teljes terület megközelítőleg 332 000 négyzetkilométer lesz – ez nagyobb, mint Lengyelországban vagy Olaszországban.

Az alma eredeti helyéről ismert Kazahsztán hatalmas sztyeppei tájairól, az élénk vörös Charyn-kanyonról, a drámai Altáj-hegységről és a Kaindy-tóról is híres az elsüllyedt erdővel.

A közép-ázsiai ország a nomád kultúrájáról, különösen a sasvadászatáról is ismert, és a „vándorok földjének” is nevezik.

Azonban még mindig viszonylag kevés látogatottságú, különösen a kaland- és természetjárók körében, ami várhatóan megváltozik az új zöldfelületek megjelenésével.

Charyn-kanyon Kazahsztánban

Charyn-kanyon Kazahsztánban


Miért bővíti Kazahsztán nemzeti parkjait?

Kazahsztán az elmúlt néhány évben jelentős összegeket fektetett be az ökológiai egyensúly helyreállításába és a fenntartható turizmus előmozdításába.

Mint ilyen, a nemzeti parkok bővítésére irányuló kezdeményezés része a „A biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának koncepciója 2026-2035-re” című szélesebb körű biodiverzitási stratégiának.

A terv célja az ország egyedülálló tájainak megőrzése, az Aral Karakum sivatag szeles dűnéitől a hófödte Tien Shan csúcsokig és a Karkaraly erdőkig.

Ez magában foglalja a növekvő erdőborítást, mintegy 8000 négyzetkilométernyi erdőterület telepítését vagy helyreállítását, valamint a meglévő tartalékok bővítését.

Ez Kazahsztán figyelemre méltó biológiai sokféleségét és vadvilágát is fellendíti. Jelenleg az országban több mint 6000 növényfaj és mintegy 230 állatfaj él. Ezek közül több, például a buharai szarvas, a hópárduc és a golymás gazella a kihalás veszélyében van.

Ez jelentős turisztikai előrelépést is jelenthet, új utakat nyitva a vad- és madárlesnek, az erdei túrázás mellett.

Hasonlóképpen helyre lehetne állítani az olyan ökoszisztémákat, mint az Aral-tenger medencéje, ami a fenntartható ökoturizmust is elősegítheti. Az ország már ülteti szaxaul-t a kiszáradt Aral-tenger medrébe, hogy elkerülje a további károkat.

Ezek a tervek jobb infrastruktúrát is jelentenek a turisták számára, például látogatóközpontokat, több kirándulóhelyet, túra- és gyalogösvényeket, valamint több navigációs táblát, különösen az Ile-Alatau és a Kolsai-tavak régiójában.

Fokozott hangsúlyt kap a lovaglás és a távoli ökofalvak, és több idegenvezetőt képeznek ki ezekre az élményekre is.

Kazahsztán számos vadon élő állatfajt is visszatelepít, például tigriseket, kulánokat és Przewalski lovakat, hogy segítse a természetes élőhelyek helyreállítását.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.