Az Európai Bizottság várhatóan számos lehetőséget fog javasolni az EU izraeli telepekkel folytatott kereskedelmének korlátozására, miután a tagállamok nyomást gyakoroltak a hétfői miniszteri szintű találkozón.
Az Euronewsnak nyilatkozó öt diplomata szerint az Európai Bizottság a megszállt palesztin területeken található izraeli telepekről érkező áruk behozatalának korlátozására vonatkozó lehetőségeket várhatóan bemutatja az EU külügyminisztereinek júliusi ülése előtt.
A hónapok óta tartó patthelyzetet követően az EU végrehajtó testületére az európai kormányok többsége folyamatos nyomást gyakorolt, hogy terjesszen elő konkrét javaslatot a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülő településekkel folytatott kereskedelem korlátozására.
A külügyminiszterek hétfői luxemburgi találkozóján Dubravka Šuica földközi-tengeri biztos azt mondta, hogy a tagállamok erőteljes nyomására a Bizottság a következő, július 13-i miniszteri találkozó előtt előkészít néhány lehetőséget – közölte az 2022 Plusz-nak öt diplomáciai forrás, akik névtelenséget biztosítottak az őszinte beszédhez.
Az azonban, hogy milyen típusú lehetőségeket javasolnak, még mindig nem világos. A Bizottság ez idáig vonakodott a kereskedelem korlátozására irányuló javaslatok előterjesztésétől, tekintettel arra, hogy a Tanács nem tudott minősített többséget találni az EU-Izrael társulási megállapodás felfüggesztésére, ami egy sokkal jelentősebb intézkedés már jelenleg is terítéken van.
„Csak az Izraelből származó termékek részesülnek kereskedelmi preferenciákban az EU-Izrael társulási megállapodás értelmében – a megszállt palesztin területekről származó termékek nem részesülnek preferenciális elbánásban az EU-ba történő behozatalukkor” – mondta a Bizottság szóvivője az Euronewsnak.
Múlt héten a Global Echo Litigation Center jogvédő szervezet jelentése szerint a palesztinok által megszállt területeken előállított mezőgazdasági termékek törvényes izraeli áruként tévesen címkézve léptek be az EU piacára.
A jelentésre hivatkozva a Bizottság szóvivője elmondta, hogy a jelzett hiányosságokat jelenleg gondosan tanulmányozzák, és az EU végrehajtó hatósága ennek megfelelően fog eljárni, ha bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy ezeket a szabályokat helytelenül alkalmazták.
„Az illegális telepekkel folytatott kereskedelem ügyében sok tagállam kért javaslatokat a Bizottságtól. Továbbítani fogom ezt a kérést, és felkérem a Bizottságot, hogy a Külügyi Tanács következő ülése előtt készítsen egy listát a lehetséges kereskedelmi intézkedésekről, beleértve az illegális telepekről származó áruk behozatalának megakadályozását célzó intézkedéseket is” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője a találkozó után újságíróknak.
Izrael nemrégiben olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzésének megerősítése olyan területeken, mint a tulajdonjog, a tervezés és az engedélyezés.
A palesztin területeken folytatott letelepedési tevékenység illegálisnak minősül a Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2024-es tanácsadó véleménye alapján, amely az izraeli telepeket törvénytelennek találta.
2019-ben az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta, hogy a megszállt területeken található izraeli telepeken előállított élelmiszereket egyértelműen „izraeli telepről” való jelöléssel kell ellátni, ahelyett, hogy egyszerűen „Izraeli termékként” jellemeznék őket.
Az izraeli telepekről származó árukra vonatkozó vámok kivetésére vonatkozó javaslatról minősített többségi szavazással döntenek, ehhez az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviselő uniós tagállamok legalább 55 százalékának támogatására lenne szükség.
A tagállamok egy csoportja, köztük Franciaország és Svédország, már érvelt e megközelítés mellett, azzal érvelve, hogy a vámok a kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak, és ezért csak minősített többséget igényelnek.
Nicolas Forissier, Franciaország külkereskedelmi minisztere a közelmúltban azt mondta az 2022 Plusz-nak, hogy az EU izraeli településekkel folytatott kereskedelmének korlátozása „nem agresszív, hanem normális”.
Ezzel szemben a Bizottság elakadt az ügyben, azzal érvelve, hogy az ilyen tarifák az uniós jog szerint szankciókat jelentenének, amelyekhez a tagállamok egyhangú szavazata szükséges, amiben nincs konszenzus.
A Tanács Jogi Szolgálata, az intézmény befolyásos jogi tanácsadó testülete állítólag vitatta ezt a nézetet, megerősítve a kereskedelmi korlátozások iránti nyomást Izrael ciszjordániai illegális terjeszkedésének megfékezése érdekében.
Az izraeli kormány elutasítja e települések illegálisnak minősítését, és „ideiglenes telephelyeknek” minősíti őket.
Májusban korlátozó intézkedéseket fogadott el az EU a szélsőséges telepesekkel és az őket támogató szervezetekkel szemben, miután az új magyar kormány feloldotta Orbán Viktor volt miniszterelnök lépésének korábbi vétóját.
„Világosan megértették, hogy a lehetőségeknek egyértelműnek kell lenniük. Ezt visszaviszem a (biztosok) kollégiumába” – mondta Kallas.
