Az állami média szerint 15-re emelkedett a kínai viharok és áradások áldozatainak száma

Dániel Szabó

Az állami média szerint 15-re emelkedett a kínai viharok és áradások áldozatainak száma

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális szélsőséges időjárási események intenzitása és gyakorisága növekedni fog, ahogy a bolygó továbbra is felmelegszik a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása miatt.

A zivatarok és az erős szél legalább 15 ember halálát okozta, és 275-en megsérültek Közép-Kínában – közölte kedden az állami média, miközben a heves esőzések és az áradások miatt még ketten meghaltak Délen.

Hubei tartomány több területén „súlyos konvektív időjárás” volt hétfőn – jelentette a CCTV állami műsorszolgáltató.

„Viharok és erős szél söpört végig” Huangshi és Huanggang városokon, nyolc ember halálát okozva – tette hozzá.

Egyes területeken tornádókat jelentettek, és kilenc ember eltűnt.

A Hszinhua állami hírügynökség jelentése szerint a „súlyos időjárás” 275 embert sebesített meg Huanggang Huangzhou kerületében kedd reggelre, súlyosságukról nem árult el részleteket.

A hatóságok emellett 408 lakost evakuáltak biztonságos területekre – tették hozzá.

„A mentési és segélyezési erőfeszítések folyamatban vannak” – közölte a Xinhua.


Elárasztott falvak, miután a Liulan-tározó átszakadt a hengzhoui heves esőzések miatt, 2026. július 6.


A heves esőzések és a Maysak tájfun okozta heves áradások legalább két ember halálát okozták Guangxi déli régiójában, és a hatóságok legalább 48 000 ember evakuálására késztették hétfő esti állapotát.

Nanningben, Guangxi fővárosában a tisztviselők a legmagasabb szintre emelték az árvízvédelmi vészhelyzeti intézkedést, miután az özönvízszerű eső átszakította a gátakat.

Az eső miatt átszakadtak egy víztározó gátjának falai, a CCTV által megosztott drámai videón látható, hogy sáros víz özönl össze a morzsolódó betonon.

A régió más részein lakóházak és autók részben víz alá kerültek.

A mentőket mentőmellényben és sisakban látták, míg mások felfújható csónakokon kerestek embereket.

Hszi Csin-ping kínai vezető „teljes” mentési műveletekre szólított fel – jelentette kedden az állami média.

Hszi Csin-ping kínai elnök tapsol a pekingi Nép Nagytermében tartott ünnepségen, 2026. július 1-én

Hszi Csin-ping kínai elnök tapsol a pekingi Nép Nagytermében tartott ünnepségen, 2026. július 1-én


Hszi hangsúlyozta, hogy „minden erőfeszítést meg kell tenni a sürgősségi mentési műveletek megszervezésében, a sérültek ellátásában, az érintett lakosok áttelepítésében, a katasztrófamegelőzési és segélyezési munkák hatékony végrehajtásában” – közölte a CCTV állami műsorszolgáltató.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális szélsőséges időjárási események intenzitása és gyakorisága növekedni fog, ahogy a bolygó továbbra is felmelegszik a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása miatt.

Kína a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, de egyben a megújuló energiaforrások globális erőműve is, amelynek célja, hogy hatalmas gazdaságát 2060-ra szén-dioxid-semlegessé tegye.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.