Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) európai jogszabályjavaslatot terjesztett elő a munkavállalók egészségének védelme érdekében a hőséghullámok idején.
Európa hőségrekordokat döntöget. Ezek a szélsőséges események veszélyt jelentenek az emberek egészségére otthon és a munkahelyen egyaránt. Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez tartozó kutatóközpont, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) csütörtökön jelentést terjesztett elő, amelyben olyan megoldásokat fogalmaz meg, amelyek célja a munkavállalók egészségének védelme a klímaváltozással szemben.
A jelentés egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a veszély nem korlátozódik a kontinens déli részére.
„Természetesen délen a legrosszabb a probléma; itt tapasztaljuk a legtöbb balesetet. Ugyanakkor Közép- és Észak-Európában a legmagasabb a balesetek növekedése” – mondta Andreas Flouris, a Thesszáliai Egyetem fiziológiaprofesszora.
„Délen már meleg van, és ez probléma. De a központ és az észak nagyon gyorsan felzárkózik.”
A jelentés szerint Európában körülbelül 130 millió munkavállaló van kitéve munkahelyi hőstressznek, ami évente 277 000 kapcsolódó sérülést és 230 halálesetet okoz.
Az EU-OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) 2025-ös felmérése szerint az EU-ban körülbelül minden ötödik munkavállaló számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban munkahelyi szélsőséges hőhatásnak volt kitéve. Az éghajlatváltozás fokozza ezen hőhullámok gyakoriságát és intenzitását, amelyek hatással vannak az egészségre és csökkentik a munkaképességet.
„A munkavégzés optimális hőmérséklete 16°C. Ezen túlmenően minden 1°C-os emelkedés átlagosan 2%-os termelékenységveszteséggel jár” – mondta Flouris az 2022 Plusz-nak.
„Egy átlagos dél-európai kánikula idején a termelékenységi veszteségek elérik a 20-25 százalékot. Közép-Európában ez az arány 8-14 százalék között mozog, sőt Skandináviában is 3-6 százalékos veszteséget regisztráltunk a hőhullámok miatt egy év leforgása alatt” – tette hozzá.
Tudományos bizonyítékok alapján a jelentés szerzői azt javasolják, hogy az Európai Unió vezessen be olyan jogszabályt, amely kifejezetten a munkahelyi hőség kockázatait célozza meg.
„Amit javasolunk, az egy kötelező hőkockázat-értékelés, hogy kötelezzük a munkáltatókat a munkahelyi hőterheléssel kapcsolatos kockázatok felmérésére és azonosítására. Csak azáltal tudjuk megvédeni a munkavállalókat, hogy mivel foglalkozunk, és megelőzhetjük a munkahelyi hőterheléssel kapcsolatos kockázatokat” – mondta Marouane Laabbas-el-Guennouni, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója.
A jelentés egy szélesebb index használatát is javasolja a hőstressznek való kitettség értékelésére. A szerzők azzal érvelnek, hogy a hőmérséklet nem lehet az egyetlen mutató, és a páratartalom és a szél sebességét is figyelembe kell venni az expozíciós szintek meghatározásakor.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a kánikula mérhető, kiszámítható, ezért megelőzhető jelenség.
