Egy cáceresi kutatócsoport több mint 2000 éves emberi DNS-t talált spanyolországi és portugáliai barlangfalakon, amely felfedezés megváltoztathatja az őstörténet tanulmányozását.
A Cáceres által koordinált kutatási projektnek sikerült a több mint 2000 éves emberi DNS-t kinyerni spanyolországi és portugáliai barlangokban, ami új lehetőségeket nyit meg a történelem előtti populációk történetének rekonstruálására.
A Hipólito Collado által vezetett, Spanyolországból, Portugáliából, Nagy-Britanniából, Németországból és Kínából származó csapatok részvételével készült tanulmány azt mutatja, hogy a kőzetfelületek képesek megőrizni az emberi genetikai anyag nyomait több ezer éven keresztül.
A „Nature Communications” folyóiratban megjelent cikk a First Art projekt részét képezi, amely a cáceresi Maltravieso-barlang sziklafestményeinek kutatásából nőtt ki, ahol Európa legrégebbi festményeit azonosították.
A „Canal Extremadura” regionális műsorszolgáltató megosztott egy videót X-ről a Maltravieso-barlangban zajló projektről, „amely a DNS megőrzését mutatja be a sziklaművészetben, és új tudományos utakat nyit meg”:
Genetikai anyag sziklaművészeti felületeken
Erre a tapasztalatra építve a projekt kiterjesztette földrajzi és tudományos hatókörét az Ibériai-félsziget legrégebbi művészeti kifejezéseinek datálása és kémiai összetételük elemzése céljából.
A német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóival együttműködve a csapat az ősi DNS tanulmányozását is beépítette munkájába.
A kutatás ezért feltárja annak lehetőségét, hogy a genetikai anyagot közvetlenül a sziklaművészeti felületekről nyerjék vissza, olyan forrásból, amelyet eddig soha nem csaptak ki, szemben a hagyományosan használt szubsztrátumokkal, például csontokkal, üledékekkel vagy csonteszközökkel.
A tanulmány tizenegy spanyol és portugál barlangból származó 24 sziklatáblát elemzett fejlett genetikai extrakciós és szekvenálási technikák segítségével. A tudósok nemcsak a portugáliai Escoural-barlang pigmenttel borított felületén találtak ősi emberi DNS-t, hanem a hely és az asztúriai Covarón-barlang festetlen területein is.
Valódi „biológiai archívum” a múlt emberi tevékenységéről
Ez az első bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a barlangfalak több ezer évig megőrzik az emberi DNS-t, ez a felfedezés új lehetőségeket nyit meg annak tanulmányozására, hogy a történelem előtti populációk hogyan foglalták el és használták ezeket a tereket.
A visszanyert emberi DNS legalább 2000 éves, ami bizonyítja, hogy ezek a felületek képesek hosszú ideig megtartani a biológiai nyomokat, és új utat nyitnak a kutatásban az archeogenetika területén.
Az elemzett minták közül három nőtől származott, egy férfitól, egy másik pedig egyik nemhez sem sorolható biztosan.
A kutatók azzal érvelnek, hogy a barlangfalak a múlt emberi tevékenységének valódi „biológiai archívumaként” működhetnek, ami lehetővé tenné a jövőben az ilyen típusú elemzések kiterjesztését más helyszínekre és művészi kifejezésekre minimálisan invazív technikák alkalmazásával.
