A 11,4 billió eurós alapokat kezelő befektetők egy csoportja olyan kiegészítő iparpolitikákat szorgalmaz, mint például a hálózatok, az elektromosítás és a tiszta technológia finanszírozása, ami az európai éghajlat-politika szélesebb körű elmozdulását tükrözi a célok kitűzése helyett az ipari átalakulás kezelése felé.
A 11,4 billió eurós vagyont kezelő 45 nagy európai befektetőből álló koalíció arra figyelmeztette az Európai Unió vezetőit, hogy ha Európa magántőkét akar az ipari dekarbonizáció finanszírozására, akkor a blokk szén-dioxid-piacának, a kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS) erősnek, kiszámíthatónak és a gazdasági stratégia központi elemének kell maradnia.
A befektetők a június 18-i és 19-i EU-tanácsi tárgyalások előtt levélben adták elő kérelmüket, ahol a vezetők megvitatják az ETS jövőjét. A szén-dioxid-piaci rendszer jogszabályi felülvizsgálatát július 15-re tervezik.
Az Európai Bizottság a közelmúltban négyéves tervet dolgozott ki az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére a villamosenergia-hálózatok átalakításával, a tárolókapacitás növelésével és a tiszta energia kiépítésének fellendítésével. Az erőfeszítés a költségvetés szerint nagyjából évi 660 milliárd euróba kerül, ami 2031 és 2040 között 695 milliárd euróra emelkedik.
Mivel Olaszország, Németország és más EU-országok – a nehézipar intenzív lobbizásával támogatva – az ETS felszámolását szorgalmazták, a befektetők azzal érvelnek, hogy ez lett Európa tiszta ipari stratégiájának sarokköve.
Az uniós vezetőknek küldött levél aláírói között van az Allianz SE, az L&G Asset Management, a Church of England Nyugdíjtanács, az Erste Asset Management, a Sampension és a Nordea Asset Management. A nyilatkozatot a Net-Zero Asset Owner Alliance is támogatja.
„2005 óta a villamosenergia-termelésből és az ETS hatálya alá tartozó iparból származó kibocsátások körülbelül 50%-kal csökkentek, és a rendszer 2030-ig 62%-os csökkentés felé halad. Az eddigi csökkentések többsége az energiaszektorból származott, ahol a szénfelhasználás csökkent, miközben a szél- és napenergia-termelés tovább növekszik” – áll a levélben.
A befektetők azzal érvelnek, hogy míg a nehézipar nagyobb dekarbonizációs terhekkel néz szembe az eszközök hosszú élettartama, a magas tőkekövetelmények és a technológiai korlátok miatt, a megoldás az ETS melletti célzott támogatási intézkedések, nem pedig a szén-dioxid-piac gyengítése.
Engedélyezési feltételek
A levél visszautasítja azokat a felvetéseket is, amelyek szerint Európa ipari versenyképességi problémáit a szén-dioxid-árak enyhítésével lehetne megoldani. Ehelyett a befektetők azzal érvelnek, hogy a kontinens valódi kihívásai olyan strukturális problémákból fakadnak, mint a magas villamosenergia-árak, a hálózati korlátok és a megfizethető tiszta energiához való korlátozott hozzáférés.
Az aláírók szerint az ETS gyengítése aláásná a befektetői bizalmat, miközben keveset tesz e mélyebb problémák megoldására. Azzal érvelnek, hogy az ETS nem szabályozási teher, hanem gazdasági jelzés, amely több billió eurót irányít a befektetési döntésekben.
Walter Hatak, az osztrák Erste Asset Management felelős befektetésekért felelős vezetője arra figyelmeztetett, hogy az intézményi befektetők kiszámítható és tartós üzleti stratégiákra van szükségük ahhoz, hogy magabiztosan allokáljanak tőkét.
„A robusztus EU ETS támogatása ezért összhangban van bizalmi érdekeinkkel, segítve a diverzifikált portfóliók védelmét a rendszerszintű éghajlati, energiabiztonsági és átmeneti politikai kockázatokkal szemben, miközben javítja a reálgazdasági befektetések láthatóságát” – mondta Hatak.
