A pompeji ásatások lócsontvázat tártak fel a Szánalmas Szerelmesek Házában

Dániel Szabó

A pompeji ásatások lócsontvázat tártak fel a Szánalmas Szerelmesek Házában

Egy lófélék maradványait fedezték fel a pompeii Száraz Szerelmesek Háza komplexumának pékségében, amely új betekintést nyújt a dolgozó állatok római mindennapi életben betöltött szerepébe és a Vezúv i.sz. 79-es kitörése során.

Egy lófélék csontvázára bukkantak a pompeii Száraz Szerelmesek Háza komplexumának egyik pékségében végzett régészeti ásatások során.

A Szűz szerelmeseinek szigete Pompeji egyik legfontosabb ásatási helye, mert egy teljes termelési komplexumot őriz, beleértve a péksütőt, a tároló helyiségeket, a munkaterületeket és a tulajdonos lakhelyét.

A komplexum a híres „Chaste Kiss” freskóról kapta a nevét, amelyet a ház trikliniumában fedeztek fel, és egy nagy pékséget foglal magába a szomszédos istállókkal, ahol korábban malomkövek működtetésére és kenyérgyártáshoz gabonaszállításra használt lóféléket találtak.

„Pompeji sokáig elsősorban freskóinak szépségét és az ókor anyagi kultúrájának tanulmányozásának lehetőségét képviselte” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompei Régészeti Park igazgatója.

„A valóságban sokkal többről van szó: lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük a kitörés által megszakított emberi életeket, amint azt az áldozatok öntvényeit bemutató kiállítás is kiemelte itt, Pompejiben, de az állatok életéről is.”

A kutatók szerint a tanulmány rávilágíthat arra, hogyan reagáltak az állatok a katasztrófahelyzetre, és segíthet jobban megérteni a kitörés Pompejire gyakorolt ​​hatását. A tanulmány szerint a felfedezés rávilágít a helyszín kivételes állapotára, lehetővé téve a szakértők számára, hogy rekonstruálják a mindennapi életet, a termelési tevékenységeket és az ember-állat interakciókat az ősi városban.

Az ásatás jelentette a nyomozás első szakaszát, majd a feltárt maradványok kezdeti tanulmányozása követte. A folyamatban lévő laboratóriumi elemzések várhatóan további betekintést nyújtanak az állat pékségben betöltött szerepébe és a Vezúv i.sz. 79-es kitörése során tapasztalt körülményekbe.

A felfedezést régészek és az Alkalmazott Kutatási Laboratórium szakértői – köztük régészeti, archeobotanikai és antropológiai szakemberek – szoros együttműködése révén tették egy interdiszciplináris projekt részeként.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.