Az EU leminősítette 2026-os gazdasági növekedési előrejelzését, miután a Hormuzi-szoros válsága az év elején jelentősen megemelte az energiaárakat. Mivel a konfliktusnak még nincs vége, a növekvő energiaköltségek feszültséget szítanak a tagállamok között, amelyek további fiskális támogatási intézkedéseket követelnek.
Az Európai Bizottság csütörtökön csökkentette az európai gazdaság 2026-os növekedési előrejelzését, mivel a közel-keleti konfliktus jelentősen megemeli az energiaárakat.
Az EU gazdasága 2026-ban várhatóan mindössze 1,1%-kal fog növekedni, a Bizottság őszi előrejelzésében szereplő 1,4%-hoz képest. Az eurózóna kilátásait tovább módosították 0,9%-ra.
Jelentésében a Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a globális energiapiacok zavarai – a Hormuzi-szoros, a világ egyik kulcsfontosságú olaj- és gázszállítási útvonala körüli feszültségek fokozódása miatt – jelentősen rontották Európa gazdasági kilátásait.
„2026 február vége előtt az EU gazdaságának továbbra is mérsékelt ütemű bővülése várható, az infláció további csökkenésével párhuzamosan” – áll a jelentésben. „A kilátások azonban lényegesen megváltoztak a konfliktus kirobbanása óta.”
Az infláció is meredeken emelkedik a Hormuz körüli zavar miatt.
Az előrejelzések szerint az EU inflációja idén eléri a 3,1%-ot – ez teljes százalékponttal magasabb a korábban vártnál –, aminek hátterében elsősorban az energiaköltségek emelkedése áll, miután az olaj- és gázárak az Öböl-menti ellátási zavaroktól való félelmek közepette megugrottak.
Az uniós tisztviselők számára a sokk 2022-re emlékeztet, amikor Oroszország Ukrajna elleni inváziója Európa elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságát váltotta ki.
A Bizottság a legutóbbi zűrzavart „kevesebb mint öt éven belül a második ilyen sokkként” minősítette, figyelmeztetve arra, hogy Európa importált fosszilis tüzelőanyagtól való függése rendkívül sebezhetővé teszi, ha geopolitikai feszültségek veszélyeztetik a globális energiaellátást.
A fogyasztói bizalom az előrejelzés szerint már 40 havi mélypontra süllyedt, mivel a háztartások magasabb fűtés- és üzemanyagszámlákra készülnek, miközben a vállalkozások növekvő működési költségekkel és gyengébb kereslettel néznek szembe.
A beruházások is lassulnak, mivel a vállalatok szigorodó finanszírozási feltételekkel és növekvő bizonytalansággal szembesülnek. Az export növekedése gyengül a globális kereslet mérséklődésével.
A romló kilátások ellenére Brüsszel szerint a blokk felkészültebb, mint az Ukrajnával összefüggő energiaválság idején, köszönhetően a megújuló energiákba való évekig tartó befektetéseknek, az alacsonyabb gázfogyasztásnak és az orosz ellátástól való diverzifikációra tett erőfeszítéseknek.
„Az ellátás diverzifikációja, a szén-dioxid-mentesítés és az alacsonyabb energiafogyasztás felé tett erőfeszítések jobb helyzetben vannak az EU gazdaságának ahhoz, hogy elviselje a mai sokkot” – mondta a Bizottság.
Az EU tisztviselői azonban elismerték, hogy a kockázatok továbbra is erősen a lefelé mutató irányzatra torzulnak.
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szorosban vagy a tágabb közel-keleti ellátási láncokon fellépő elhúzódó zavarok még magasabbra hajthatják az energiaárakat, kisiklik az infláció 2027-re várható enyhülését, és potenciálisan teljesen leállíthatják Európa fellendülését.
A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a finomított olajtermékek, műtrágyák és egyéb ipari alapanyagok hiánya a globális ellátási láncokon keresztül terjedhet, ami Európa-szerte növeli az élelmiszer- és gyártási költségeket.
Eközben az európai kormányok növekvő fiskális nyomásra készülnek. Az EU-szerte várhatóan növekedni fog az államháztartási hiány, mivel a kormányok növelik kiadásaikat, hogy megvédjék a háztartásokat a növekvő energiaszámlákkal szemben, miközben a növekvő geopolitikai instabilitás közepette növelik a védelmi kiadásokat is.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a közelmúltban sürgette az Európai Bizottságot, hogy lazítsa meg a költségvetési szabályokat a megugró energiaköltségekkel küszködő háztartások és iparágak esetében, azzal érvelve, hogy az energiabiztonságot ugyanolyan sürgősen kell kezelni, mint a védelmi kiadásokat.
Róma kérésének középpontjában az EU július 8-án elfogadott nemzeti menekülési záradéka áll, amely átmeneti költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé a tagállamok számára, hogy rendkívüli körülmények között növeljék védelmi kiadásaikat.
Meloni szerint Brüsszel már hajlandóságot mutatott a költségvetési szabályok lazítására, válaszul Oroszország ukrajnai háborújára és az európai katonai felkészültség miatti növekvő aggodalmakra. Olaszország most hasonló rugalmasságra törekszik a szükséghelyzeti energiaintézkedéseknél.
