A Bizottság szerint „indokolatlanok” az Egyesült Államok kényszermunkával kapcsolatos vámfenyegetései

Dániel Szabó

„A vámokkal kapcsolatban az Egyesült Államok belpolitikájában vagyunk” – mondja a vezető brüsszeli kereskedelmi törvényhozó

Az EU visszavágott az Egyesült Államoknak a kényszermunkára vonatkozó újabb vámokkal való fenyegetésére, mondván, hogy szabályai a világon a legszigorúbbak közé tartoznak a kényszermunkához kapcsolódó áruk behozatalának és kivitelének tilalma tekintetében.

Az Európai Bizottság szerdán kijelentette, hogy „indokolatlanok” a kényszermunkához kapcsolódó új amerikai vámtarifa-fenyegetések, azzal érvelve, hogy az uniós jogszabályok már elég szilárdak az ilyen termékek betiltásához.

A lépés az EU arra készül, hogy végrehajtsa a tavaly nyáron Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között a skóciai Turnberryben megkötött kereskedelmi megállapodást.

A megállapodás, amelyet egyes EP-képviselők kiegyensúlyozatlanságként kritizáltak, 15%-os amerikai vámot hagyna az uniós árukra, míg az EU megszüntetné saját vámjait az amerikai ipari termékekre. Az uniós törvényhozók június 16-án szavaznak a megállapodásról.

Az amerikai kormány azonban kedden új 10%-os vámot javasolt egyes kereskedelmi partnerekre, köztük az Európai Unióra, azzal érvelve, hogy a kényszermunkával előállított áruk kereskedelmének visszaszorítására tett elégtelen erőfeszítések sértik az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeit.

A javasolt 10%-os amerikai vámtarifák a jelenlegi legnagyobb kedvezményes vámokat felülírnák, és az átlagos vámszintek az EU-USA megállapodásban meghatározott 15%-os plafon fölé emelkednének.

„Az üzlet az alku”

Az új tarifák bejelentését követően Olof Gill, a Bizottság helyettes szóvivője közleményben közölte, hogy „a Bizottság gondosan elemezni fogja a vizsgálat előzetes megállapításait”, de „az EU indokolatlannak tartja az ilyen indokokkal kivetett vámokat”.

A vizsgálatot az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján indították el, amely jogi eszköz alternatívát adhat az adminisztrációnak a vámok kivetésére, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága februárban kimondta, hogy Trump túllépte hatáskörét azáltal, hogy a nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatalmakról szóló törvényt (IEEPA) használta átfogó vámok kiszabására a kereskedelmi partnerekre.

Bernd Lange (S&D) német EP-képviselő, az Európai Parlament Turnberry-megállapodás végrehajtásával foglalkozó főtárgyalója az X-en azt írta, hogy a „legfelsőbb bíróság előtti vereség” után az amerikai kormányzat „kétségbeesetten” keresett új jogi alapot „vámpolitikája fenntartására”.

„Abszurd azzal vádolni az EU-t, hogy nem tesz eleget a kényszermunka ellen. Az EU a világ legszigorúbb szabályait fogadta el a kényszermunkával készült termékek ellen” – mondta.

A 2024-ben elfogadott rendelet értelmében az EU megtiltja a kényszermunkával készült termékek értékesítését, importját és exportját, Gill szerint a törvény „az egyik legambiciózusabb ilyen jellegű eszköz világszerte”.

„Az üzlet megegyezés” – tette hozzá a Turnberry-megállapodásra utalva.

„Az EU részéről jó úton haladunk annak érdekében, hogy június végéig biztosítsuk a közös nyilatkozatban vállalt vámtételeink végrehajtását. Elvárjuk, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul tiszteletben tartsa a közös nyilatkozatban foglaltakat.”

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.