Az Európai Bizottsághoz intézett fellebbezés környezetvédelmi aggályokra és biztonsági kockázatokra hivatkozik, ha az EU úgy dönt, hogy feloldja az olaj- és gázfúrási tilalmat az Északi-sarkvidéken. Ehelyett arra kérik az EU vezetőit, hogy a gazdaság és a közlekedés villamosítására összpontosítsanak, miközben bővítik a hazai tiszta energiatermelést.
A pénzintézetekből, szakszervezetekből és klímatudósokból álló skandináv koalíció éles figyelmeztetést adott szerdán az Európai Bizottságnak, és felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy tartsák fenn az új sarkvidéki olaj- és gázfúrásokra vonatkozó jelenlegi tilalmat, miközben a blokk felülvizsgálja a térségre vonatkozó politikáját.
Öt európai biztoshoz intézett nyílt levelében a csoport arra kéri Brüsszelt, hogy ne enyhítse álláspontját, attól tartva, hogy a blokk esetleg újraértékeli az északi-sarkvidéki fúrásokkal szembeni ellenállását, hivatkozva a média korábbi állításaira „aggodalommal”.
Az EU környezetvédelmi okokból 2021 óta támogatja az új olaj- és gázfúrások globális betiltását sarkvidéki politikájának részeként. Az EU azonban jelenleg felülvizsgálja az Északi-sarkvidékre vonatkozó regionális stratégiáját, ami arra készteti az új fosszilis tüzelőanyag-fúrási vállalkozások kritikusait, hogy megszólaljanak.
A levél kiindulópontja mind a környezeti aggályokban, mind pedig az Európát érő potenciális biztonsági fenyegetésekben rejlik, tekintettel az orosz területhez való közelségére, ahol Moszkva gyakran büszkélkedhet nukleáris gyakorlatokkal.
Azzal érvel, hogy a változó geopolitikai helyzet megnövelte a biztonsági kockázatokat a Barents-tengeren, az olaj- és gázinfrastruktúra pedig az orosz terület és az északi tengeri útvonal közelsége miatt a hibrid hadviselés potenciális célpontja.
„Ha az Északi-sarkvidék norvég részéből kiáramló olaj és gáz döntő fontosságúvá válik Európa energiabiztonsága szempontjából, az még vonzóbbá tenné az infrastruktúrát a szabotázs célpontjaként, és az EU-t sebezhetővé tenné az ilyen támadásokkal szemben” – áll a 127 aláíró által támogatott levélben, akik többnyire az északi féltekéről származnak.
Az aláírók, köztük Robert Habeck volt német alkancellár és szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter, valamint Connie Hedegaard volt dán éghajlat- és energiaügyi miniszter, arra figyelmeztetnek, hogy az olaj- és gázfúrások kiterjesztése az Északi-sarkvidéken „globálisan jelentős ökoszisztémákra” nehezedik azáltal, hogy növeli az olajszennyezések és a környezeti károk kockázatát.
Az aláírók azzal érvelnek, hogy az Északi-sarkvidék a globális átlagnál négyszer gyorsabban melegszik fel, és arra figyelmeztetnek, hogy a fosszilis tüzelőanyag-fejlesztés északabbra, a sérülékeny déli Barents-tenger felé tolása „kezelhetetlen fenyegetést” jelent a globálisan jelentős tengeri ökoszisztémák számára.
Gazdasági tévedés?
Az északi-sarkvidéki fúrások támogatói gyakran úgy állítják be, mint szükséges pajzsot Európa energiaingadozása ellen, de az északi koalíció levele ezt az ütemtervet megbontja.
Azzal érvelnek, hogy a norvég kontinentális talapzaton lévő projektek kidolgozása körülbelül 13 évig tart, ami azt jelenti, hogy a ma jóváhagyott új sarkvidéki mezők csak 2040 körül érik el a teljes termelést.
A Rystad Energy független piaci értékelései tovább rontják az üzleti helyzetet – jegyzi meg a levél, amely szerint a Barents-tenger gazdaságilag kitermelhető erőforrásai valójában 78%-kal alacsonyabbak a norvég kormány hivatalos előrejelzéseinél.
A levél azt is leszögezi, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) új kereskedelmi kitermeléséhez 20-25 évre szóló gázvásárlási megállapodást kell kötnie az EU-nak, mivel a meglévő kapacitást évtizedekig teljes mértékben kihasználják. Az aláírók figyelmeztetnek, hogy ez a lépés a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésbe zárná Európát jóval a 2050-es nettó nulla klímahatáridő után.
Ehelyett a koalíció arra ösztönzi a Bizottságot, hogy duplázza meg a hazai villamosítást, a hálózat hatékonyságát és a megújuló energia gyors elterjedését.
„Úgy gondoljuk, hogy az EU hosszú távú energiabiztonságának további erősítésének leghatékonyabb módja az EU villamosítási és hazai megújulóenergia-hatékonysági intézkedéseinek fokozása, nem pedig az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függés elmélyítése” – áll a levélben.
A norvég energiavállalat, az Equinor támogatja az EU északi-sarkvidéki stratégiájának frissítését, és kiállt az összes olaj- és gázkutatás leállítása ellen Északon.
„Úgy gondoljuk, hogy az EU-nak olyan politikát kell kidolgoznia, amely tükrözi az északi területek fontosságát az energiabiztonság, a felkészültség és a stabilitás szempontjából. A norvég tevékenység a régióban szigorú, tudásalapú és demokratikusan lehorgonyzott keretek között zajlik” – mondta az Equinor szóvivője az Euronewsnak, megjegyezve, hogy „az általános moratórium ellen” állnak a régióban.
A Bizottság szóvivője elmondta, hogy az EU végrehajtó testülete frissíti az EU 2021-ben nyilvánosságra hozott sarkvidéki stratégiáját, hogy kezelje a régióban kialakult helyzetet, az USA által vezetett Irán elleni háború által kiváltott növekvő energiaárak és infláció, valamint az Egyesült Államok ismétlődő megnyilvánulásai közepette Grönland, a Dán Királyság autonóm területének „megszerzése” érdekében.
„Az éghajlatváltozás és a környezetromlás kezelése, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés támogatása továbbra is érvényes célkitűzések maradnak” – mondta a Bizottság szóvivője az Euronewsnak.
A folyamat azonban még „korai szakaszban” van, és egyelőre nem vontak le következtetéseket – tette hozzá a szóvivő.
