Magyar Péter magyar miniszterelnök Brüsszelbe utazik, hogy megbeszélést folytasson Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével kötött újraindítási megállapodásról, mivel Budapest 10 milliárd eurós zárolt helyreállítási forrást kíván felszabadítani az augusztusi határidő előtt.
Magyar Péter, Magyarország új miniszterelnöke pénteken Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével, hogy megkössön egy nagyrészt szimbolikus jelentőségű megállapodást, amelynek célja Magyarország és az EU kapcsolatának helyreállítása.
Magyar csütörtökön találkozik Bart de Wever belga miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral is. A magyar miniszterelnök a közösségi médiában jelentette be az utazást.
„Holnap a NATO-főtitkárral és a belga miniszterelnökkel, pénteken pedig a Bizottság elnökével találkozom Brüsszelben. Mindenki azon dolgozik, hogy visszahozza az EU milliárdjait” – mondta Magyar Facebook-oldalán.
A magyar Tisza-párt elsöprő győzelmet aratott az áprilisi parlamenti választáson, ezzel megbuktatta Orbán Viktor nacionalista, euroszkeptikus kormányát. Megígérte, hogy normalizálja Magyarország kapcsolatait az EU-val, és felszabadítja a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok miatt befagyasztott 17 milliárd eurós uniós forrást.
A pénteki találkozó célja a Magyar által „politikai megállapodásnak” minősített, elsősorban kötelezettségvállalásokon alapuló megállapodás biztosítása. Magyarországnak augusztus végéig teljesítenie kell az összes fennmaradó feltételt a forrásokhoz való hozzáféréshez, az első kifizetések várhatóan még az év vége előtt megérkeznek.
Versenyzés Magyarország 10,4 milliárd eurós megtérülési keretének megtakarításáért
Magyarnak a legsürgetőbb prioritása az EU Covid-19 utáni helyreállítási és ellenállóképességi eszköze (RRF) keretében Magyarországnak juttatott 10,4 milliárd eurós időkeret elérése. Magyarország a teljes összeg elvesztését kockáztatja, ha augusztus végéig nem teljesíti a rendeletben foglalt feltételeket.
A csomag 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből áll. Az Európai Bizottság korábban arra sürgette Magyarországot, hogy az ország gyenge költségvetési helyzetére tekintettel összpontosítson a támogatásokra.
Budapest jelenleg felülvizsgálja nemzeti helyreállítási tervét. Magyar az RTL Klub televíziónak adott friss interjújában elmondta, hogy a frissített tervben a vasúti projektek, az energetikai infrastruktúra és a bérlakásprogram kerül előtérbe. Azt is először ismerte el, hogy Magyarország nem biztos, hogy a teljes összeghez férhet hozzá.
„Az a célunk, hogy hozzuk azt a 10,4 milliárd eurót, ami Magyarországra ragadt. Nem azt mondom, hogy minden 100 százalékot el tudunk hozni, de minden eurócentre, amit ide tudunk hozni, szükség van a magyar gazdaság beindításához” – mondta Magyar.
A magyar és az EU közötti technikai tárgyalásokat ismerő források azt mondták az 2022 Plusz-nak, hogy mindkét fél konstruktívan dolgozik, de ez az idő rövid, és Magyarország fiskális helyzete továbbra is bizonytalan.
Magyarországnak felülvizsgált nemzeti helyreállítási tervet is be kell nyújtania. Eredetileg ezen a héten várták a benyújtást. Egyelőre nem világos, hogy Magyarország pénteken nyújtja be a tervet, vagy június elejére halasztja a benyújtást.
A védelem, az Erasmus+ és a jogállamiság napirenden
Von der Leyennel való találkozóján Magyarnak a helyreállítási alapokon túl számos egyéb témája is szerepel a napirenden.
A kohéziós alapok milliárdjai továbbra is befagynak, bár a helyreállítási alapok felszabadítása automatikusan felszabadítaná a kohéziós finanszírozás nagy részét. Egy részlet azonban feltétele, hogy Magyarország módosítsa korábbi LMBTQ+-ellenes jogszabályait és a menekültügyi törvényét.
Orbán belső köréhez kapcsolódó korrupciós aggodalmak miatt Budapesten is újraértékelik Magyarország csatlakozási kérelmét az EU közös védelmi hitelfelvételi programjához, a Security Action for Europe (SAFE) programhoz. Magyar azt is felvetette, hogy Magyarország eredeti, 16 milliárd eurós programja túlzott mértékű lehet.
Magyar ezen túlmenően megállapodhat von der Leyennel az Erasmus+ vita megoldásában, amely miatt több ezer magyar diákot tiltottak ki a külföldi csereprogramokból az egyetemek magánalapítványokhoz való átadása miatt.
A jogállamiság helyreállítása továbbra is átfogó követelmény. Magyarországnak szavatolnia kell az Országos Bírói Tanács függetlenségét, és csökkentenie kell a bírói kinevezésekre gyakorolt politikai befolyást, többek között a reformok mellett.
„Bíztató látni az új magyar kormány elkötelezettségét és elhivatottságát a jogállami reformok gyors folytatása iránt” – mondta Michael McGrath, a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért és a jogállamiságért felelős uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján.
Ukrajna EU-tagsága
Von der Leyen és Magyar várhatóan Ukrajnáról is tárgyal, ahol a csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitása attól függ, hogy Magyarország feloldja-e vétóját.
Orbán kormánya ellenezte Kijev EU-tagsági törekvését, és az európai biztonságot és gazdaságot fenyegetőnek minősítette.
Magyar kormány jelezte, hogy kész az első fejezet megnyitására, amennyiben Ukrajna foglalkozik a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogaival.
Folyamatban vannak a technikai tárgyalások Budapest és Kijev között a kisebbségi kérdésről.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa azt mondta, hogy várhatóan júniusban zöld fényt ad az első fejezet megnyitásának.
