A kvantumszámítástechnikai részvények megugrottak, miután a Trump-kormányzat több mint 2 milliárd dolláros (1,7 milliárd eurós) szövetségi támogatást jelentett be az ágazatnak. A legnagyobb befektetést az IBM kapta, a részvények több mint 12%-ot emelkedtek, ami több mint 27 milliárd dollár (23,2 milliárd euró) piaci kapitalizációt eredményezett.
Az IBM részvényei meredeken emelkedtek csütörtökön, miután a Trump-adminisztráció több mint 2 milliárd dolláros (1,7 milliárd eurós) szövetségi beruházási programot mutatott be a kvantumszámítógép-cégeket célozva, amely lépés szélesebb körű fellendülést váltott ki az egész szektorban.
A CHIPS Act kezdeményezés részét képező finanszírozási csomag, amely a kvantumszámítástechnikára és a hazai gyártásra összpontosít, 1 milliárd dollárt (861 millió eurót) oszt szét az IBM-nek egy kvantumszámítási chipek gyártására alkalmas öntöde építésére. Ez annak a szélesebb körű stratégiának a része, amely megerősíti az Egyesült Államok vezető szerepét a kvantumiparban.
A szövetségi ösztönző másik felét nyolc másik kvantumvállalat kapja, köztük a GlobalFoundries, amely 375 millió dollárt (322 millió eurót) kapott. A fennmaradó vállalatok többsége egyenként körülbelül 100 millió dolláros (86 millió eurós) díjazásban részesült, köztük a D-Wave Quantum, a Rigetti Computing, az Infleqtion, a Quantinuum, a PsiQuantum, az Atom Computing és a Diraq, amely várhatóan 38 millió dollár (32,7 millió euró) összegben részesülhet.
Cserébe az Egyesült Államok szövetségi kormánya minden említett vállalatban különböző méretű részvényeket vesz fel, hasonlóan a Trump-adminisztráció által korábban végrehajtott állami befektetésekhez, mint például az Intel tavaly nyáron.
A hír hatására jelentősen megugrottak a listán szereplő tőzsdén jegyzett cégek részvényei. Az IBM több mint 12%-ot emelkedett, és több mint 27 milliárd dollárral (23,2 milliárd euróval) növelte piaci kapitalizációját, ami megközelítőleg megegyezik az Adidas teljes méretével.
A tőzsdén jegyzett cégek további nagy nyertesei a Rigetti Computing, a D-Wave és az Infleqtion voltak, amelyek mindegyike több mint 30%-kal nőtt, mivel a kereskedők kvantumokkal kapcsolatos részvényekbe halmoztak fel a kormányzati finanszírozási hírek után.
Jelentős lépés a kvantumszámítástechnika globális versenyében?
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumával kötött megállapodás értelmében az IBM Anderon néven önálló vállalatot hoz létre, amely „Amerika első tiszta kvantumöntödéje” lesz az IBM közleménye szerint.
A New York állambeli Albanyban székelő új vállalat korszerű kvantum ostyák méretarányú gyártását tervezi.
„Ez a kezdeményezés az Egyesült Államok kormányának eddigi egyik legjelentősebb kötelezettségvállalása a kvantumkutatás és fejlesztés terén, hogy az Egyesült Államokat a világ legtöbb kvantumszeletének gyártására helyezze” – áll az IBM közleményében.
Az IBM azt is bejelentette, hogy további 1 milliárd dollár (861 millió euró) saját tőkét fektet be a projektbe.
Fogadás a kvantumszámítástechnika gazdasági és stratégiai potenciáljára
A kvantumszámítástechnikát széles körben az egyik következő nagy technológiai határterületnek tekintik, mivel képes bizonyos számításokat drámaian gyorsabban feldolgozni, mint a hagyományos számítógépek. A Boston Consulting Group (BCG) szerint a kvantumipar 2040-re a becslések szerint akár 850 milliárd dollár (732 milliárd euró) gazdasági értéket is termelhet világszerte.
Bill Frauenhofer, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának félvezető befektetési és innovációs részlegének ügyvezető igazgatója az IBM közleményében kijelentette: „A kvantumszámításnak jelentős hatásai vannak a honvédelemre, a fejlett anyagokra és a biofarmakon felfedezésére, a pénzügyi modellezésre és az energiarendszerekre.”
A támogatók azzal érvelnek, hogy a kvantumtechnológia felgyorsíthatja a gyógyszerkutatást, optimalizálhatja az ellátási láncokat és javíthatja a fejlett AI-rendszerek képzését.
Ugyanakkor az egyik legnagyobb stratégiai probléma a titkosítás, mivel a kvantumszámítógépek idővel elég erőssé válhatnak ahhoz, hogy feltörjenek néhány jelenleg a banki hálózatok, kommunikációs és kormányzati infrastruktúra védelmére használt kriptográfiai rendszereket.
Európa számos kiemelkedő kvantumtechnológiai vállalatot fejlesztett ki, bár a finanszírozás szintje továbbra is jelentősen elmarad az Egyesült Államokban és Kínában jelenleg kialakuló mértéktől.
A finn székhelyű IQM Quantum Computers több mint 200 millió eurót gyűjtött magánbefektetésekkel és állami támogatással, míg a francia Pasqal nagyjából 140 millió eurós finanszírozást biztosított.
A brit Oxford Quantum Circuits cég szintén 100 millió fontot (115,6 millió eurót) meghaladó tőkét vonzott a cég nyilatkozatai szerint.
Az EU jelentős összegeket fektetett be a kvantumkutatásba olyan programokon keresztül, mint a Quantum Flagship kezdeményezés, de az elemzők többször is érveltek amellett, hogy Európa kereskedelmi ökoszisztémája továbbra is töredezett az Egyesült Államok és Kína által elfogadott centralizáltabb stratégiákhoz képest.
A legújabb amerikai beruházási csomag nyomást gyakorolhat az európai kormányokra, hogy a globális verseny növekedésével növeljék a hazai kvantumcégek támogatását.
