Magyarország új kormánya több forrás szerint is nyitott az együttműködésre Ukrajnával annak EU-csatlakozása kapcsán. Közben technikai párbeszédet hirdettek Kijevvel a magyar kisebbségek kényes kérdésében. Brüsszel az áttörést várja.
A magyar nagykövet a múlt heti megbeszélésen elmondta, hogy Budapest készen áll arra, hogy Ukrajnával kapcsolatban konkrét eredményeket érjen el, Magyar Péter új kormánya ugyanis technikai megbeszéléseket kezdeményez Kijevvel a magyar kisebbség kényes kérdésének megoldásáról.
Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország blokkolta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megnyitását az úgynevezett első klaszteren, amely a tárgyalási tárgyalásokhoz elengedhetetlen kulcsfontosságú reformokat, köztük a jogállamiságot és a pénzügyi ellenőrzést takarja.
Budapest és Kijev régóta viszályban vannak az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján élő jelentős magyar kisebbség miatt. Ez a feszültség azután is széles körben elterjedt a magyar társadalomban, hogy Magyar megsemmisítő győzelme véget vetett Orbán 16 éves uralmának.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette előző magyar kormány 11 pontos tervet alkotott az ukrajnai magyar közösség jogainak helyreállítására. Ezen intézkedések végrehajtását Budapest továbbra is fontosnak tartja Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának első kulcsfontosságú fejezetének megnyitása szempontjából.
A két ország viszonyának javulására utaló első konkrét jel az EU-nagykövetek múlt szerdai megbeszélésén derült ki, amikor a magyar diplomata kijelentette, hogy Budapest készen áll a témában.
A nagykövet azt is elmondta, hogy az érdemeken alapuló módszertant kell követni, és Magyarország kiemelt figyelmet fordít a magyar kisebbség jogaira és jogi kereteire.
Magyar április 28-án közölte, hogy június elején találkozni kíván Volodimir Zelenszkij államfővel, hogy segítsen a nyugat-ukrajnai magyarok helyzetének „javításában”. Magyar azt javasolta, hogy a találkozót Beregszászban, a helyi magyarság központjának tekintett ukrán városkában, a Kárpátalja megyében tartsák.
Zelenskyy április 9-én, 3 nappal a magyar választások előtt találkozott a magyar közösséggel.
Az EU kulcsfontosságú követelményként fogalmazta meg Kijev számára egy ambiciózus kisebbségi cselekvési terv elfogadását és hatékony végrehajtását, amely Ukrajnában nemcsak magyarokat, hanem románokat, lengyeleket és bolgárok is magában foglal.
Márciusban az ukrán kormány bejelentette a román nyelv nemzeti ünnepének bevezetését a Bukaresttel fenntartott kapcsolatok javítására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként. Kijev lépése válasz volt, mivel Romániában már minden évben november 9-én tartják az ukrán nyelv napját.
Ukrajna bővítésének kérdése napirendre kerülhet az Európai Tanács következő ülésén, ahol várhatóan Magyar és Zelenszkij is találkozik a margón.
António Costa tanácselnök hivatala azonban csak akkor veszi napirendre Ukrajna csatlakozását, ha annak idején konkrét előrelépést lehet bejelenteni a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos magyar vétó hivatalos feloldása tekintetében – értesült az 2022 Plusz.
Magyar Péter hétfőn a Facebookon Costa elnökkel folytatott telefonbeszélgetésének részleteit osztotta meg, mondván, Budapest technikai egyeztetéseket kezdeményezett az ukrán kormánnyal a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak garantálása érdekében.
„António Costa elnök arról tájékoztatott, hogy tegnap világossá tette az ukrán elnök előtt, hogy minden további lépést meg kell előznie az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartásának” – mondta Magyar.
Hajdu Márton, a Tisza-párti új országgyűlés külügyi bizottságának vezetője az 2022 Plusz-nak azt mondta, hogy Magyarországnak egyértelmű feltétele van a továbblépésnek: „Szeretnénk, ha a kárpátaljai magyar kisebbség minél előbb törvényileg garantált nyelvi, oktatási és kulturális jogokat kapna.
A magyar kormányhoz közel álló, az ügy érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozó forrás az Euronewsnak azt mondta, hogy ha Ukrajna végrehajtja a 11 pontos tervet – és ha a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői jóváhagyják az eredményt –, Magyarország valószínűleg támogatná az első jelentős tárgyalási fejezet megnyitását Ukrajnával.
Az egyik lehetséges bonyodalom azonban, hogy az Orbán-kormány több nehéz vagy politikailag kényes követelést is belefoglalhatott a 11 pontba, amelyeket a forrás „rejtett taposóaknáknak” minősített, ami potenciálisan kihívást jelenthet a teljes megvalósításban.
Zelenszkij azt mondta, Ukrajna „minden kérdésen dolgozik”, ami a nyugat-ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos, és hangsúlyozta, hogy a magyarok „a mi állampolgáraink, akárcsak mindenki más”, és azt sugallta, hogy az ügyet inkább kezelhetőnek tekinti, semmint komoly akadálynak. Budapest építő jellegűnek tartja ezeket a megjegyzéseket.
Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter az X-en is azt írta, hogy kormánya készen áll az új magyar kormánnyal minden kérdésben, így a nemzeti kisebbségekben is kapcsolatba lépni, „az országaink közötti bizalom és jószomszédi kapcsolatok helyreállítása érdekében”.
Szibiha a múlt heti Külügyi Tanácsban felszólaló előadásában kijelentette, hogy a magyarországi választási eredményeket az európai integráció szempontjából „sarkantyús pillanatnak” tartja, amely új lendületet ad Ukrajna teljes jogú EU-tagság felé vezető útjának.
„A kárpátaljai magyar közösség képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar-ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezésére” – tette közzé Orbán Anita, Magyarország miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter hétfőn az X-en.
A magyar vétó feloldása csak az első lépés lenne Ukrajna csatlakozási folyamatának megnyitása felé.
Más EU-tagállamok ez idáig nem fejtették ki nyilvánosan álláspontjukat az ügyben, és csak akkor fedhetik fel álláspontjukat, ha a tárgyalások már javában zajlanak.
