A globális piacok volatilitása miatt megugrott műtrágyaárakkal az Európai Bizottság megpróbálja megnyugtatni a küszködő gazdálkodókat az Európai Unió következő hét évre szóló mezőgazdasági költségvetéséről szóló kulcsfontosságú politikai tárgyalások előtt.
Az Európai Bizottság kedden bemutatja azt a műtrágyatervet, amelynek célja, hogy megakadályozza az újabb mezőgazdasági felkelés kialakulását az EU mezőgazdasági költségvetéséről szóló kulcsfontosságú tárgyalások előtt, mivel a közel-keleti konfliktus miatt a műtrágyák ára szárnyal.
Az elmúlt két évben a fővárosokat Belgiumtól Franciaországig és Németországig megrázó vidéki zavargások után Brüsszel egyre jobban aggódik amiatt, hogy az energia- és műtrágyaköltségek meredeken emelkedése újbóli visszahatást válthat ki az EU éghajlat-politikai programjával szemben.
Az EU tisztviselői különösen óvakodnak attól, hogy a magas műtrágyaárak csökkenthetik a terméshozamot, csökkenthetik az élelmiszertermelést, és elmélyíthetik a zöld politikák iránti ellenérzést egy olyan időszakban, amikor a szélsőjobboldali és populista pártok szerte az EU-ban vidéki területeken profitálnak.
Az EU műtrágyaterv-tervezetében, amelyet az 2022 Plusz szerzett meg, és amely a hivatalos bemutatása előtt némileg változhat, a gazdálkodók az EU rendkívüli mezőgazdasági alapokból és előlegekből részesülnek azzal a feltétellel, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokra váltanak át, mint például a műtrágyák használatának visszaszorítása és a bioalapú műtrágyák alkalmazása.
Noha a Bizottság terve nem vár új pénzeszközöket a gazdálkodók számára, rövid távú intézkedéseket javasol a megfizethető műtrágyákhoz való hozzáférés javítására, ami a közös agrárpolitika (KAP) szerinti uniós mezőgazdasági alapok átcsoportosítását vonja maga után.
A műtrágyatervről szólva Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa a közelmúltban azt mondta, hogy 200 millió euró maradt a KAP válságtartalékában, és kifejezte szándékát, hogy „ezt az összeget legalább megduplázzák” a gazdálkodók támogatására.
A Bizottság egyik magas rangú tisztviselője hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy a Bizottság célzott „kivételes támogatást” fog nyújtani a leginkább érintett gazdálkodóknak, és több pénzt mozgósítanak az uniós költségvetésből „a mezőgazdasági kutatás megerősítésére”. Az összegről azonban még vita folyik.
A környezetvédők korábban azt mondták, hogy az EU KAP-javaslata a 2027–2034-es költségvetésben „nagyon problematikus”, és nem tudta növelni a természet és az agroökoszisztémák védelmére és helyreállítására fordított finanszírozást.
„A természetnek vagy az agroökoszisztémának szánt dedikált finanszírozás nélkül hogyan számítanak valódi változásra egy olyan ágazatban, amely már szenved az éghajlati, természeti és szennyezési válság következményeitől?” olvasható négy brüsszeli környezetvédelmi civil szervezet közös nyilatkozatában.
Határidőre történő munkavégzés
Az EU legalább 450 millió eurós éves mezőgazdasági válságtartalékkal rendelkezik, amely segít a gazdálkodóknak megbirkózni a piaci zavarokkal, állatbetegségekkel és szélsőséges időjárási eseményekkel. A KAP-alap jelenleg két részre oszlik, egy nagy részre az aktív gazdálkodók támogatására, egy kisebb pedig a vidéki falvak támogatására.
A Bizottság azonban azt javasolta, hogy a következő hétéves költségvetésben bontsák le a hagyományos mezőgazdasági költségvetést, és vonják be egyetlen nagyobb alapba, amelynek értéke 6,3 milliárd euró hét év alatt – ezt a javaslatot a gazdálkodók ellenálltak.
A Copa Cogeca iparági csoport szerint a Bizottság javaslata a KAP finanszírozására a következő többéves költségvetésből „elfogadhatatlan”, olyan alternatívákra szólít fel, amelyek tiszteletben tartják a KAP természetét, fenntartva azt „önálló politikaként, két pillérrel, biztonságos és független költségvetéssel és inflációálló finanszírozással”.
Az EU vezetői szigorú határidőt tűztek ki 2026 végére, hogy megállapodjanak a hétéves költségvetésben a KAP keretében rendelkezésre álló készpénz pontos teljes összegéről.
Sürgős ügy
A Bizottság terve a hazai műtrágyatermelés fellendítésével is foglalkozik, amely 10-15%-kal marad el attól a szinttől, ahol Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója és az ebből eredő gázár-emelkedés előtt állt.
A tömb műtrágyafüggősége különösen a 2022-es energiaválság idején vált szembetűnővé, amikor több műtrágyagyár leállította vagy ideiglenesen leállította a termelést a veszteséges működési körülmények miatt.
Mivel a Hormuzi-szoros bezárása miatt a globális piacok pusztítással néznek szembe, a Bizottság azt mondta, hogy a hazai uniós termelést is „nagyon befolyásolták” az energiaárak, különösen a nitrogénműtrágyák esetében, ahol az árak 70%-kal a 2024-es átlag felett vannak.
Hansen biztos sajnálatát fejezte ki a hazai műtrágyatermelés jelenlegi hiánya miatt, elismerve a blokk jelenlegi korlátait.
„Vannak gazdálkodók, akiknek fizetniük kell azért, hogy megszabaduljanak a tanyai alomtól, mert korlátozott a nitrát- és nitrogénfelhasználásuk a talajban” – mondta a luxemburgi biztos. „Úgy gondolom, hogy ha a válság folytatódik, akkor esetleg felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényben lévő korlátokat is.”
Nicoló Giacomuzzi-Moore, a Bizottság által támogatott Circular Bio-Base Europe Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a bioalapú műtrágyák a szintetikus tápanyagok jelentős részét helyettesíthetik, rámutatva, hogy a tanulmányok szerint a szintetikus műtrágyák használatának mindössze 20-40%-ának helyettesítése jelentősen csökkentheti a költségeket az áremelkedések idején, miközben környezetvédelmi előnyökkel jár.
Azonban még ha az iparág elismerésre törekszik is a piaci kereslet fellendítése érdekében, a bioalapú megoldások a gazdálkodók számára költségesebbek, mint a hagyományos műtrágyák.
Giacomuzzi-Moore arra figyelmeztetett, hogy Európa nincs egyedül ebben a versenyben, a harmadik országok „masszívan fektetnek be”, és készek versenyezni az árak csökkentéséért.
„Minden bizonnyal a legjobbak közé tartozunk a kutatás és innováció terén” – mondta. „Most a legjobbakká kell válnunk abban, hogy megbízható utat biztosítsunk a piacra, és ezt sürgősen meg kell tennünk.”
