Az elmúlt hetekben az interneten széles körben elterjedtek azok az állítások, amelyek szerint az EU korlátozhatja a VPN-ek használatát, ami egyes felhasználókban aggodalmakat váltott ki a digitális szabadságjogokkal és az online adatvédelemmel kapcsolatban. Úgy tűnik azonban, hogy félreértésből fakadtak.
Mi lenne, ha az Európai Unió betiltaná a VPN-eket? Ez a kérdés az elmúlt hetekben széles körben elterjedt a közösségi médiában, és egyes felhasználók figyelmeztettek arra, hogy komoly veszélyt jelentenek a digitális szabadságjogokra és az online adatvédelemre.
A vita azonban nagyrészt félreértésen alapul.
A vita a kiskorúak káros tartalomtól való védelmét célzó online életkor-ellenőrző rendszerek megerősítésére irányuló új uniós tervekről folytatott szélesebb körű vitákat követi.
A VPN a Virtual Private Network rövidítése, amely egy adatvédelmi biztonsági eszköz, amely elrejti a felhasználó IP-címét, és egy titkosított alagúton irányítja az internetes forgalmat. Az emberek gyakran arra használják őket, hogy úgy tegyenek, mintha egy másik országból böngésznek, és a sajátjuktól eltérő szerverhelyet választanak, lehetővé téve számukra a csak ott elérhető webhelyek és szolgáltatások elérését.
Míg egyes uniós tisztviselők elismerték, hogy a VPN-ek alááshatják az online ellenőrző rendszereket, jelenleg nincs Brüsszel javaslata ezek határozott korlátozására.
Honnan származnak az állítások?
A vita egészen januárig nyúlik vissza, amikor az Európai Parlamenti Kutatási Szolgálat (EPRS) tájékoztatót tett közzé arról, hogy miként használhatók a VPN-ek az online életkor-ellenőrző rendszerek megkerülésére.
Az EPRS-jelentés gyorsan feltámadta azokat az online állításokat, amelyek szerint Brüsszel az eszköz leküzdésére készül, és egyes felhasználók olyan hivatkozásokra mutattak rá, amelyek az életkor-ellenőrző rendszerek „kiskapuinak” minősítik őket.
A dokumentum azonban nem képviseli az EU hivatalos politikáját. Ehelyett egy kutatási tájékoztatóról van szó, amelynek célja az európai parlamenti képviselők és az Európai Parlament munkatársai tájékoztatása, nem pedig a VPN-ek korlátozását szorgalmazó jogalkotási javaslat.
Sajtótájékoztató, amely fokozta a zűrzavart
Április végén az Európai Bizottság tervet fogalmazott meg egy új, EU-szerte érvényes életkor-ellenőrző alkalmazás bevezetésére 2026 végéig, amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket a káros online tartalmaktól, például a pornográf webhelyektől.
A javasolt rendszer szerint a felhasználók hivatalos személyazonosító igazolvány, például útlevél vagy személyi igazolvány segítségével ellenőrizhetik életkorukat.
A bejelentést követően egy újságíró és Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős európai biztos közötti eszmecsere további spekulációkat hozott az interneten az EU VPN-ekkel kapcsolatos álláspontjáról.
Egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az EU hogyan tudná megakadályozni, hogy a kiskorúak VPN-ek segítségével megkerüljék az életkor-ellenőrző rendszert, Virkkunen elismerte, hogy egyetlen technológia sem bolondbiztos, de az életkor-ellenőrző eszköz az EU azon erőfeszítéseinek része, hogy szabályokat és biztosítékokat dolgozzon ki az online tartalmakhoz hozzáférő kiskorúak számára.
De Virkkunen később tisztázta a „Talousaamu” finn napi pénzügyi híradónak, hogy a rendszer célja az volt, hogy a biztosítékokat megkerülhetőbbé tegye – nem pedig a VPN-ek betiltása.
Irodája megerősítette nekünk, hogy „a VPN-ekkel szemben egyáltalán nem történt fellépés”.
Az Európai Bizottság szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is elkötelezett a szabad és nyitott internet fenntartása mellett, miközben megerősíti a kiskorúak online védelmét.
Miért vitatják meg a VPN-eket?
Egyes politikai döntéshozók aggodalmukat fejezték ki az életkor-ellenőrző rendszerek korlátai miatt is.
Christel Schaldemose, dán európai parlamenti képviselő és a kiskorúak online védelmével foglalkozó jelentéstevő az 2022 Plusz-nak azt mondta, hogy a javasolt alkalmazás „pozitív lépés”, de arra figyelmeztetett, hogy a túl bonyolult rendszerek kiskapukat teremthetnek, nem pedig megoldják a problémát.
Arra is figyelmeztetett, hogy a szabályok egyenetlen végrehajtása az EU-tagállamokban arra ösztönözheti a fiatalabb felhasználókat, hogy a VPN-ekre hagyatkozzanak a korlátozások megkerülése érdekében.
Megkerülheti a VPN az életkor-ellenőrző rendszert?
A felhasználó IP-címének maszkolása és a forgalom külföldi szervereken keresztül történő átirányítása révén a VPN-ek azt a látszatot kelthetik, mintha valaki egy másik országból csatlakozna az internethez – ez potenciálisan lehetővé teszi a kiskorúak számára, hogy megkerüljék a nemzeti életkor-ellenőrzési szabályokat, ahol a biztosítékok eltérőek.
Az Egyesült Királyságot gyakran emlegetik példaként. Az online biztonságról szóló törvény értelmében, amelynek bevezetése 2025-ben kezdődött, bizonyos platformoknak ellenőrizniük kell egy személy életkorát, hogy megakadályozzák a gyermekek számára a káros tartalmakhoz való hozzáférést.
A törvény online megjelenését követően a VPN-alkalmazások népszerűsége gyorsan megnőtt, hogy megpróbálják felülbírálni az ellenőrzéseket, a médiajelentések szerint, és az egyik szolgáltató a letöltések jelentős megugrásáról számolt be.
Franciaországban hasonló feszültségek tapasztalhatók. Miután 2025-ben szigorúbb életkor-ellenőrzési követelményeket vezettek be, a Pornhub anyavállalata, az Aylo tiltakozásul ideiglenesen blokkolta a hozzáférést, ami a VPN-használat felfutását idézte elő, mivel egyes felhasználók módot kerestek a korlátozások megkerülésére.
Egyes VPN-szolgáltatók szerint azonban már léteznek biztosítékok. A NordVPN azt mondta az Euronewsnak, hogy „a fizetős szolgáltatások jellemzően korlátozzák a kiskorúak hozzáférését érvényes fizetési mód megkövetelésével, ami akadályt teremt a szülők közreműködése nélkül”.
A vállalat hozzátette: „Kevés bizonyíték van arra, hogy a gyerekek széles körben használják a VPN-eket az életkor ellenőrzésének megkerülésére”, és azt mondta, hogy azok, akik ezt teszik, általában az ingyenes szolgáltatásokra hagyatkoznak. Azzal is érvelt, hogy „az életkor-ellenőrzési szabályok előírása a fizetős VPN-szolgáltatókra azzal a kockázattal járhat, hogy rossz szereplőket céloznak meg”.
