Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás májusban lépett ideiglenesen hatályba, és várhatóan 2040-re 39%-kal növeli majd az EU Mercosur-régióba irányuló exportját, de hogyan viszonyulnak az előnyök a növekvő kritikához?
Az Európai Unió és a Mercosur kereskedelmi kapcsolata több mint 700 millió fogyasztót köt össze Európában és Dél-Amerikában.
Az EU a Mercosur második legnagyobb partnere az árukereskedelemben, 2024-ben a Mercosur teljes kereskedelmének csaknem 17%-át adja.
Eközben a Mercosur, amely Argentínát, Bolíviát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt is tagjai közé sorolja, az EU tizedik legnagyobb árukereskedelmi partnere.
2024-ben az EU Mercosurral folytatott kereskedelme meghaladta a 111 milliárd eurót: 55,2 milliárd euró volt az export és 56 milliárd euró az import. A kereskedelmi forgalom több mint 80%-a az EU és Brazília között zajlott.
2014 és 2024 között az EU-Mercosur árukereskedelem több mint 36%-kal nőtt: az import több mint 50%-kal, míg az export 25%-kal nőtt.
A gépek és készülékek, a vegyszerek és a gyógyszerészeti termékek, valamint a szállítóeszközök az EU által a Mercosurba exportált legfontosabb áruk.
Másrészt a mezőgazdasági termékek, az ásványi termékek, valamint a cellulóz és a papír az EU által a Mercosurból importált legfontosabb áruk.
Több mint 25 éves tárgyalások után május elején ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás.
A szabadkereskedelmi megállapodás célja az európai autókra, ruhákra, élelmiszerekre, finom borokra és gyógyszerekre kivetett dél-amerikai vámok csökkentése.
Cserébe az EU megnyitja piacait a dél-amerikai agrárexport előtt, bár korlátokat szabott a marhahús, sertéshús, etanol, méz és cukor importjára.
Évente mintegy 99 000 tonna marhahúst engednek be az EU-ba 7,5%-os vámtarifával, és 180 000 tonna baromfihúst 0%-os vámtarifával, mindkettőt öt-hat év alatt.
2040-re az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás várhatóan 77,6 milliárd euróval fogja növelni az EU GDP-jét.
Az üzlet kritikája
Május 1-jén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tweetben ünnepelte a kereskedelmi megállapodást, megnyugtatva, hogy „az ideiglenes alkalmazás megmutatja a megállapodás kézzelfogható előnyeit”.
A megállapodás azonban számos aggodalmat keltett Európa-szerte, például attól tartanak, hogy károsítja az európai mezőgazdaságot, elősegíti az erdőirtást Dél-Amerikában és károsítja az emberi jogi feltételeket.
Több EU-tagország, például Franciaország és Írország, valamint különböző környezetvédelmi csoportok arra figyelmeztettek, hogy az amazóniai esőerdők károsodhatnak a megnövekedett mezőgazdasági terjeszkedés és az egyezményből fakadó környezetromlás következtében, és az európai szarvasmarha-tenyésztők hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Valójában sok európai gazdálkodó aggódik amiatt, hogy aláássa őket a Mercosur kereskedelmi blokkból származó olcsóbb mezőgazdasági áruk hulláma.
Emellett aggodalmak merültek fel az olyan termékekre kiosztott kvóták esetleges koncentrációjával kapcsolatban is, mint a dél-amerikai marhahús, mivel az Európai Parlament képviselői azt állították, hogy a Mercosur mezőgazdasági nehézsúlyú vállalatai uralhatják a kvótákhoz való hozzáférést.
Ezen aggodalmak némelyikének eloszlatása érdekében a megállapodás 2026-os végrehajtása magában foglal egy „ideiglenes védintézkedési mechanizmust”, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy szüneteltesse az importot, ha az súlyos károkat okoz a helyi iparágaknak.
