A következő többéves pénzügyi keret komoly huzavonat váltott ki az eredetileg 1,8 billió eurós tervet előterjesztő Európai Bizottság, a további 200 milliárd euróhoz ragaszkodó Európai Parlament és a kiadások csökkentésére elszánt „takarékos” tagállamok között.
Miközben az Európai Parlament a május 18-i kritikus szavazásra készül, a képviselők 2 billió eurós kiadási tervet követelnek: közel 200 milliárd euróval többet, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata.
A takarékos tagállamok – élükön Németországgal és Hollandiával – szigorú megszorításokat követelnek.
A többéves pénzügyi keret (MFF) az EU hosszú távú költségvetése a következő hét évre. Meghatározza az éves kiadások maximális összegét a különböző szakpolitikai területeken. 2025 júliusában a Bizottság benyújtotta a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, megkísérelve egyensúlyt teremteni az olyan hagyományos prioritások között, mint a gazdálkodás és az olyan új igények, mint a védelem.
A tervet a „kamatcsapda” kísérti: a NextGenEU pandémiás hitelek visszafizetésének hatalmas költsége, amely a teljes költségvetés 10%-át nyelheti el.
A Bizottság 1,26%-os kiadási felső határt próbált tartani, a Parlament BUDG bizottsága áprilisban egy ambiciózus időközi jelentéssel válaszolt, azzal érvelve, hogy a kisebb költségvetés az alapvető szolgáltatások „reális” csökkentését eredményezné.
Az új követelések káoszt fenyegetnek, mert kihasználják a Parlament egyetlen valódi hatalmát: az elutasítás jogát. A „beleegyezési eljárás” keretében a képviselők nem módosíthatják a végső megállapodást; csak igent vagy nemet tudnak mondani. A 2 billió eurós terv „pofonnal” való fenyegetésével a Parlament azt kockáztatja, hogy a döntő fontosságú júniusi csúcstalálkozón teljes holtpontra jut.
Az EU képes lesz túljutni ezen a holtponton? És mi a válasz: megszorítások, vagy költekezés? Szavazásunk névtelen, és csak néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredmények az egész EU-ra kiterjedő XL-lefedettségben – videókban, cikkekben és hírlevelekben – megjelennek majd, és segíteni fognak jelentésünk formálásában, miközben azt vizsgáljuk, hogyan tudja Európa megőrizni pozícióját a mesterséges intelligencia korában.
